„Egy jogállamtól elvárható, hogy megvédje az emberek jogait és méltóságát. Azokét is, akiket igaztalan vád ér, csak mert egy bizonyos etnikumhoz tartoznak, és azokét is, akik bűncselekmény és erőszak áldozatául esnek” – írja Giorgio Paolucci, a római katolikus napilap, az Avvenire kommentátora.

Az elemzés messziről indul, emlékeztet a náci koncentrációs táborokban megölt több mint egymillió cigányra, s arra, hogy „a kommunizmus idején is üldöztetés volt a romák osztályrésze számos kelet-európai országban”. Hogy most milyen a soruk, arról nem esik szó a cikkben, de önmagáért beszél a tény, hogy 2007. január elseje, Románia uniós csatlakozása óta tízezrével özönlenek a romániai cigányok Olaszországba.

A sikeres beilleszkedésre is van példa, de ritkán. Már csak azért is ritkán, mert 90 napon túl a beutazók ottléte törvénytelen. Törvénytelen az is, hogy keserves, alulfizetett munkát végeznek sokan, de az ő erőfeszítésükre is árnyékot vet a köztörvényes bűnözők rossz híre.

A román romák viskóvárosaiban szörnyű állapotok uralkodnak. A roma gyermekeknek csak elenyésző része jár iskolába, és a nyomortanyák lakóinak jelentős része zsebtolvajlásból és más, enyhébb fajsúlyú bűncselekményekből tartja fenn magát. De vannak köztük igazi kemény bűnözők is: rablás, gyilkosság, nemi erőszak, gyerekrablás egyaránt szerepel a számlájukon. Az Avvenire cikkírója szerint a romák is segíthetnének legyőzni az igazságtalan általánosítást, ha viskóvárosaikban nem rejtenék el a bűnözőket, hanem kiadnák őket az igazságszolgáltatásnak. A kommentátor maga is megemlíti azonban, hogy a rendőrség nem is igen merészkedik a nyomortanyák környékére, így aztán ott alighanem a bűnözők kezében van a hatalom.

Az eredmény: olasz bűnöző csoportok ifjú tagjai benzinpalackos támadásokat intéznek a nyomortáborok ellen. Federico Geremicca felháborodottan jegyzi meg a La Stampában, hogy Nápolyban a rendőrség még véletlenül sem találja meg a gyújtogatások tetteseit. A romák is ismerik őket, de ajánlatosabbnak látják, ha nem beszélnek. Inkább a saját kezükbe veszik a védelmüket, és bandákba szerveződnek. Egyetlen kampányszerű rendőri razzia ennek persze nem vethet véget: az államnak többet kell tennie, és semmi esetre sem engedheti át a bandáknak a rend fenntartását.

Pierluigi Battista a Corriere della Sera hasábjain üdvözli, hogy az új jobboldali kormány nem önt olajat az etnikai gyűlölet tüzére. Silvio Berlusconi miniszterelnök sietett közölni, hogy az emberi jogokat tiszteletben fogják tartani, belügyminisztere, Roberto Baroni pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes egyének és csoportok bűnösök, nem egész etnikumok vagy nemzetek. A Corriere kommentátora megjegyzi, hogy a kormány kedvező körülmények között láthat munkához. A balközép ellenzék ugyanis nem akar politikai tőkét kovácsolni a bevándorló kérdésből. Már csak azért sem, mert kormányon, mint a Metazinban is megírtuk, maga sem tudott megbirkózni a feladattal.

Lebontották a bevándorlók sátrait a Tor Di Quinto negyedben