Azok jártak jól, akik jó előre kifizették nyári repülőjegyeiket, a légitársaságok ugyanis szinte biztos, hogy áremelésre kényszerülnek majd az olajárrobbanás miatt. A legvalószínűbb, hogy a publikált repülőjegyárak helyett mindenki inkább a már évek óta létező üzemanyagpótdíj növelésével próbálja majd kompenzálni veszteségeit.
Felszálló repülőjegyárak
A Malév korábban szakaszonként 1-2 euróval növelte a pótdíjat, illetve részletes tervet dolgoztak ki az üzemanyagköltségek mérséklésére, így havonta 540 tonnával sikerült csökkenteni a társaság kerozinfelhasználását. Az intézkedési csomag része az is, hogy a cég fedezeti ügyletekkel igyekszik visszafogni veszteségeit, azaz előre meghatározott áron szerez jogot adott mennyiség megvásárlására. Valójában a fuvarozóknak ez az egyetlen kiútjuk az olajárcsapdából, már emennyiben ez hosszú távon megoldást jelent.
A légitársaságok ugyanis - ma már nem csak a fapadosok - tarifapolitikájukkal arra sarkallják az utasokat, hogy jó előre vásároljanak gyakorlatilag vissza nem téríthető jegyeket, így biztosítva maguknak, hogy jól tervezhető utasszámmal dolgozzanak. Ez azonban azt is jelenti, hogy az utas nem annyi kerozinpótdíjat fizet, mint amennyi az utazása idején érvényes, hanem jóval kevesebbet. Ilyen intenzív áremelkedés mellett ez komoly érvágás az amúgy is veszteségekkel küszködő cégeknek, elsősorban a fapadosoknak, akiknél nincsenek sokat fizető, businessclass-utasok.
A bizonytalan olajárak miatt most az jár jól, aki előre lefoglalja, és kifizeti jegyét: - A Malév a számlázáskor érvényes díjszabás szerint számítja fel az üzemanyagpótdíjat - közölte lapunkkal a légitársaság kommunikációs vezetője. Németh Krisztina. Azoktól nem várnak el újabb befizetést, akik hónapokkal az indulás előtt rendezték számlájukat.
A buszos túrákra még nem vetettek ki pótdíjat az utazási irodák. Az IBUSZ alvállalkozói az égbeszökő üzemanyagárak ellenére nem emelték meg tarifáikat. Komora Zoltán turisztikai igazgatótól megtudtuk, a díjat a buszosok úgy állapítják meg, hogy abban tartalékok is vannak, így csak jelentős áremelkedés esetén mennek fel a jegyárak. A tapasztalatok szerint a piacon nem könnyű érvényesíteni a növekvő költségeket, hiszen a viszonylag sok szereplő miatt az a buszos cég, aki először emel, hátrányba kerül a többiekhez képest, és elveszíti megrendeléseinek egy részét.
A nemzetközi gyakorlat szerint a légitársaságok Európán belül szakaszonként körülbelül 25 euró pótdíjat számítanak fel (azaz oda-vissza 50 eurót - ez 12-13 ezer forintot jelent). A Malév honlapján próbaképpen ajánlatot kértünk egy amszterdami járatra július 18-i indulással és 20-i érkezéssel. A legkedvezőbb áru jegy 36 900 forintba került, de ehhez még hozzájött további 27 600 forint adó és illeték (utóbbiak részletezése nem szerepelt az összegek mellett). A fapados Wizz Air az Amszterdamtól 140 kilométerre található Eindhoven repülőterén száll le, ugyanerre az időpontra összesen 38 600 forintért kaptunk ajánlatot, ebből 13 180 forint volt az egyéb illeték és díjtétel (utóbbiból pedig 2620 forint az üzemanyagfelár).
Nick Manoudakis, a Magyarországról tavaly ősszel kivonult SkyEurope diszkont légitársaság pénzügyi vezetője április végén az osztrák ORF-nek beszélt arról, hogy a magasabb olajárak miatt előbb-utóbb többet kell fizetniük az utasoknak. Szavait jellemző módon nem a társaság honlapján, hanem a bécsi börzén idézték, a SkyEurope-ból amúgy kiábrándulni látszó befektetők pedig némi árfolyam-emelkedéssel nyugtázták a cégvezető szavait.
Noha ez nem volt meglepő fordulat az iparágon belül. Mert az alapdíjtételek hiába változatlanok, az illetékek, adók és pótdíjak folyamatosan növekednek - egy Európán belüli, átszállásos jegy esetében ezek sokszor meg is haladják a jegyárat. A cégek könnyedén "korrigálhatják" a tarifákat, mert a legtöbb európai piacon már bruttó, azaz mindenféle díjjal növelt árakat kell közölniük az utassal, s nem gyakorlat részletezni, pontosan milyen pótdíjakat szednek be. Ez azért is érdekes, mert kevesen tudják, hogy egy lemondott jegy esetén - ha a jegyár nem visszatéríthető a szerződés szerint - a "taxok" viszszajárnak. Igaz, az utasok az utánajárás miatt nemigen kérik vissza.
A légitársaságok költségeinek mintegy negyedét az üzemanyagszámla teszi ki, így a drasztikus drágulást kénytelenek áthárítani az utasokra, hiszen ekkora költségnövekedést már nem lehet kigazdálkodni a nyereségből. Az easyJet, Európa második legnagyobb fapados társasága május 7-én jelentette be, hogy a 2007/2008-as téli szezonban veszteségei elérték a 48 millió fontot, azaz átszámítva közel 15 milliárd forintot.
| Tétel | Arány a költségeken belül |
| Üzemanyag | 28,1% |
| Repülőtéri díjak | 27,5% |
| Személyzet | 13,0% |
| Általános költségek | 10,2% |
| Légi irányítás | 8,6% |
| Tulajdonosi költségek | 6,3% |
| Karbantartás | 6,3% |
Forrás: easyJet pénzügyi beszámoló
Tankolásra váró repülők Ferihegyen. Az emelkedő kerozinárakat magasabb pótdíjjal kompenzálják a légitársaságok
