Bár az elmúlt hetekben úgy tűnt, a sikertelen privatizációs eljárás után nyugodtabb idők jönnek a lóversenypályán, most újabb konfliktus borzolja a kedélyeket. A Magyar Ügető Futtatók Egyesületének (MÜFE) a Nemzeti Lóverseny Kft. nemrég azt ígérte: az állam állja az idei költségeket, így biztosan lesznek futamok is. A lótulajdonosok szerint azonban ez egyelőre csupán álom. A Nemzeti Lóverseny (NL) Kft.-nek és a Magyar Lóversenyfogadást Szervező (MLSZ) Kft.-nek ugyanis még mindig nem fogadta el az üzleti tervét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt., pontosabban az azt irányító Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) - tudta meg a Népszabadság. Ez pedig azért jelent gondot, mert így a versenyek után járó pénzdíjakat nem tudják kifizetni a lótulajdonosoknak és a hajtóknak. Forrásaink szerint ez tovább rontotta az amúgy sem túl jó hangulatot a Kincsem Parkban. Már csak azért is, mert a jelenlegi - egyikük szerint - a pénztelenség éppen a tenyészidőszakra esik.

- Sokan bizonytalanok a pálya és a versenyzés jövőjét illetően, s nem tudnak dönteni abban, hogy belekezdjenek-e új csikók nevelésébe - mondta lapunknak Kelemen Tamás, a MÜFE elnöke. Egy lóra az első versenyéig legalább egymillió forintot kell áldozni. Hozzátette: fizetési szándékot látják, mert a fogadásokból a vállalatnál maradó pénzekből utalnak ugyan nekik, de díjak egészét képtelenek átadni, hiszen nincs miből.

A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács valóban nem döntött még a társaságok idei üzleti tervéről - válaszolta lapunknak Száraz Gábor, az MNV kommunikációs vezetője. Jelenleg is készülnek a társaságok jövőjét nagyban befolyásoló koncepciók, s ezekben hangsúlyosan szerepelnek a két vállalat finanszírozásával kapcsolatos kérdések és ennek vizsgálatai. Ha a koncepciót véglegesítik, akkor lehet szó a cégek megalapozott üzleti tervének elfogadásáról. Mindenesetre a hazai lóversenyzés fenntartása évi mintegy egymilliárd forintos forrást igényel - tette hozzá.

A futtatók szervezete szerint ugyanakkor a pénzhiány a vállalat örökölt, "egészségtelen" struktúrájával és kötelezettségeivel magyarázható. Azok az állítások, amelyek szerint az állam a veszteségek finanszírozására évente kifizetendő 600-800 millió forinttal valójában a tulajdonosokat finanszírozza nem megalapozottak - vélik. Éppen ezért a napokban levelet küldenek a vagyontanácshoz, amelyben a vállalat nyilvános adataira hivatkozva arra világítanak rá, hogy a maguk a versenyek még némi hasznot is hoznak az NL Kft.-nek. A futamok pénzdíjaként ugyanis a kft. tavaly 420 millió forintot fizetett ki. A fogadásokból származó forgalom 30 százaléka, ami a vállalatnál marad, csaknem fedezi is ezt, tavaly ugyanis mintegy 1,3 milliárd forintért fogadtak a nézők, tehát az árbevételből az NL Kft.-hez visszakerülő pénz körülbelül 390 millió forintot tett ki. Ezen kívül a futtatóknak nevezési és bokszbérleti díjat is fizetniük kell, ami éves szinten összesen 60-80 millió forint lehet. Ez együttesen már 30-50 millióval meghaladja a díjakra fordított kiadásokat.

A veszteségek az NL Kft. szerintük fölösleges kiadásai miatt jönnek össze - mondják, melyek más szervezeti formával kiküszöbölhetőek lennének. A többi között ugyancsak érthetetlenül magas telefon- és informatikai, szoftverlicencdíjakat fizet a NL Kft. Előbbi 2006-ben közel 15 millió forint, míg utóbbi csaknem 32 millió forint volt. Különösen a szoftverekért kifizetett pénzt sérelmezik, hiszen a jelenleg működő, az 1990-es évek elején vásárolt fogadási informatikai rendszer már régen teljesen elavult, ráadásul a forgalmasabb fogadási napokon, például szilveszterkor előfordult már, hogy teljesen összeomlott a rendszer.

A helyzet miatt a MÜFE a többi érdekképviseleti szervezettel közösen egy végrehajtási terven is dolgozik. Ennek alapját azon országok lóversenyeztetési rendszere adta, ahol gond nélkül, saját erőből működik az ágazat. A MÜFE szerint így az évente fizetendő állami tőkepótlástól meg lehetne szabadítani a NL Kft.-t.

Soha nem volt naprakész a versenydíjak kifizetése - reagált a Vajtó Lajos, a NL Kft. ügyvezető igazgatója. Szerinte tavaly szinte elhanyagolható volt, míg idén kezelhető mértékű a tartozás. Erről azonban tudni kell, hogy miként a gazdaság más szektoraiban, úgy itt is vannak körbetartozások, így az NL Kft.-nek is tartoznak - mutat rá az ügyvezető, hozzátéve, hogy ennek mértéke nagyobb, mint a vállalat kötelezettsége.

Szerinte nem lehet egyszerűen összevetni a kifizetett versenydíjakat a fogadásokból befolyt bevételekkel. Ahhoz ugyanis, hogy a versenyeztetés működjön, a rendszert, az infrastruktúrát is fent kell tartani. Így szükség van a fogadási rendszerhez elengedhetetlen kommunikációs vonalakra is, ami nincs ingyen. Éppen ezért az ilyen összehasonlítás nagyon torz képet mutat - hangsúlyozta az ügyvezető.

Lóverseny. A számok bűvöletében