Az én Finnországom című pályázaton ajkai és veszprémi diákok vehettek részt: mindkét településnek évtizedek óta a finn Rovaniemi a testvérvárosa. Jari Vilén szerint azért célozták meg a pályázattal éppen az általános iskolásokat, hogy a legfiatalabb generáció számára is élővé, fontossá tegyék az évtizedes személyes kapcsolatokon nyugvó testvérvárosi együttműködést.

Juhász Zoli még soha nem járt Finnországban, de nagyköveti megbízatása után úgy nyilatkozott, hogy minél előbb szeretné meglátogatni északi rokonainkat.

Zoli napja jórészt ugyanúgy telt, mint elődjéé és egyben utódjáé. Így például otthonából diplomáciai autó szállította a követségre, ahol vendégül látott egy 52 fős lappföldi erdőmérnökökből álló csoportot, amely konferencián vett részt Magyarországon. Telefonált, faxolt, látogatást tett a Parlamentben. Ez utóbbival kapcsolatban Jari Vilén megjegyezte: bár ő is gyakran megfordul az ország házában, de arra még nem volt példa, hogy díszőrséget álljanak neki, és Szili Katalin házelnök sem szokta külön fogadni.

Juhász nagykövet úr egynapos ténykedésében kétségtelenül voltak szokatlan elemek. Így például a nagykövetségi dolgozókkal egy általa összeállított, Magyarországról szóló műveltségi tesztet töltetett ki. Legjobb eredményt elérő kollégáit oklevelekkel és ajándékokkal jutalmazta. Még merészebb húzásnak bizonyult, hogy nagyjából a harmadik tanítási óra közepén felhívta a veszprémi Kossuth iskola igazgatónőjét, és nagyköveti minőségében arra kérte, hogy azonnal csöngessenek ki, azaz hosszabbítsák meg a nagyszünetet. Az igazgatónő engedett a kérésnek.

A finn nagykövetség egyébként felajánlotta Juhász Zoli számára, hogy hivatali működése napján a kedvenc ételét készítik el ebédre. Mint utóbb kiderült, ez könnyelmű ígéretnek bizonyult, az alkalmi diplomata ugyanis juhtúrós sztrapacskát rendelt, amit a követség finn szakácsa még soha nem főzött. Így aztán Zoli édesanyjának telefonon keresztül megfogalmazott instrukciói alapján készült el a követségi ebéd.

Pályázaton nyerte tisztségét