A felmérésben nyolc kistérség, 4400 ember vett részt. Tavaly a térségekben élők több mint fele nem volt fogorvosnál, negyedük még a háziorvoshoz sem ment el. Az országos átlagnál (25 százalék) valamivel többen vallották, hogy magas a vérnyomásuk, cukorbetegek. Nem meglepő, de ismét kiderült, hogy a szegényebb országrészekben rosszabbak az egészségmutatók. Így például a közép-magyarországi Csengőd térségében húsz százalék feletti azoknak az aránya, akiknek magas a koleszterinszintjük. Ugyanez az arány a pannonhalmiaknál tíz százalék.

Bényi Márta, az ÁNTSZ módszertani osztályvezetője, a kutatás szakmai koordinátora lapunknak elmondta: kiderült, hogy a nőgyógyászati daganatok szűrőprogramjában a nők negyven százalékát behívják ugyan, de a szűrésre csak elenyésző arányban mennek el. Valószínűleg rosszul került a köztudatba az eljárás lényege, a legtöbben ugyanis azért maradnak távol, mert korábban már voltak szűrésen. A képet árnyalja az is, hogy a rendszer "nem tudja", hány olyan nő van, aki azért nem megy el szűrésre, mert talán már átesett méheltávolító műtéten, így értelmét sem látja a méhnyakrákszűrésnek. A vizsgált térségekben a nők 6-15 százaléka már átesett ilyen beavatkozáson. A nők 15-33 százaléka mondja azt, hogy egyszerűen nincs idejük elmenni a szűrésre. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a vizsgálatok rossz időben és rossz helyen vannak.

Bényi Márta fontosnak ítélte a depresszióval és a szorongással kapcsolatos adatokat is. A kérdőívek alapján az állítható, hogy a nőket kétszer nagyobb arányban érinti a szorongás és a depresszió, mint a férfiakat.

Magyarországon legutóbb 2003-ban készült tízéves átfogó népegészségügyi program. Kökény Mihály szocialista egészségpolitikus, aki maga is volt már e program kormányzati biztosa, úgy tízmilliárd forintra becsüli az e célra fordított összeget. Azt viszont nem lehet tudni, hogy javultak-e ennek következtében az egészségi mutatók, mert a "nulladik állapotot" rögzítő 2003-as lakossági egészségfelmérést nem ismételték meg, így nincsenek összevethető adatok. Másrészt - Kökény Mihály szerint - az egészségi állapot javulására egyébként sincs közvetlen hatása a népegészségügyi programokra költött összegnek. E program inkább csak arra jó, hogy a "felszínen tartsa" az egészségtudatos életmódot.

l Az elvándorlás megakadályozását az ápolók jobb anyagi és erkölcsi megbecsülésében látja Székely Tamás egészségügyi miniszter. A tervek szerint a szakdolgozói fizetéseket az átlagos béremelés szintje fölé emelnék, és ezt a bérszintet tartanák a következő években is. Ennek fedezetét már a jövő évi költségvetés is tartalmazná - jelentette be tegnap az ápolók nemzetközi napja alkalmából a miniszter. Az ünnepségen Pro Sanitate díjban részesült többek közt Fodorné Kovács Erzsébet, a Zala megyei kórház ápolási igazgatója, Horváthné Király Valéria, a balassagyarmati kórház neurológiai osztályának főnővére és dr. Halmos Tamásné nyugdíjas szakember. (K. J. V.)