A daganatos betegségek korai felismerésére milliárdokat fordított az elmúlt években a kormány, mindennek azonban sovány a bizonyítható eredménye. Ez olvasható ki az Állami Számvevőszék most nyilvánosságra került jelentéséből, amely az egyes onkológiai szűrési programokra fordított pénzek hasznosulását vizsgálta. Az ÁSZ stábja a 2001-2006 közötti időszakot tekintette át. Helyszíni ellenőrzést az Egészségügyi Minisztériumnál, az Országos Tisztiorvosi Hivatalnál, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál és a Nemzeti Rákregiszternél végeztek. Azt vizsgálták, hogy az emlő-, méhnyak-, vastag- és végbélszűrések során érvényesült-e az egyenlő hozzáférés, hogy a szűrési programok hatása megmutatkozott-e a regisztrált új betegek számában, ellátásuk költségeiben.

"A szűrések hasznának egyik mutatója a részvételi arány, mert annak folyamatos magas szintje esetén várható a halálozás csökkenése. Ez alapján azonban egyik program sem hatékony, mert nem értek el, illetve nem mutattak folyamatosan magas részvételi arányt, ezért egyik program sem fogja teljesíteni az "Egészség Évtizede" program céljait. A kitűzött célok érdekében a tárca nem tette meg a szükséges intézkedéseket, ezért a szűrésekre fordított költségvetési források nem hasznosultak megfelelően" - összegez a számvevőszék. Bírálják a 2001-ben elkezdett népegészségügyi programot is. Az éves rendszeres beszámolók a vizsgálat értékelése szerint túlságosan szubjektívek, bennük évenként össze nem hasonlítható, nem megbízható adatok szerepelnek.

A szervezett szűrések információs rendszerének kialakítására az ÁNTSZ 2002-ben 78 millió forintos beruházást hajtott végre. A rendszer azonban kivitelezési hiányosságok és adatvédelmi, adatkezelési akadályok miatt csak részlegesen működik. Az országos adatbázisok széttagoltak, a betegségek, az ellátások és a finanszírozás adatai nem futnak össze.

A szervezett emlőszűrési program hetvenszázalékos részvétel mellett a halálozás harmincszázalékos csökkenését tervezte, de a célcsoportnak mindössze 40 százalékát érte el, s emiatt várhatóan a cél sem teljesül. A koordinációval megbízott tisztiorvosi szolgálat a szakmai ajánlásokhoz képest hatvan százalékkal nagyobb kapacitást alakított ki, elérhetőségük mégis egyenetlen. Jelentősek a minőségi eltérések, a központokat nem ellenőrzik folyamatosan. Az országban hatvan olyan mammográfiás állomás működik, ahol nem teljesülnek a szakmai és technikai minimumfeltételek.

Nem eléggé sikeres a méhnyakrákprogram sem: a hetvenszázalékos tervezett részvételi arány helyett a szűrni remélteknek csak 4-6,5 százalékát vizsgálták meg. A mintákat fogadó laborok rendszeres minőségi, szakmai kontrollját az ÁNTSZ nem végezte el, pedig több nem felelt meg a követelményeknek. Ennél nagyobb "bukást" csak a vastag- és végbéldaganat-szűrések mutatnak: a szintén 2001-ben beharangozott program, ami 10, majd 2012-ig a halálozások 20 százalékos csökkentését ígérte, mindössze egyetlen napig élt népegészségügyi célú szűrővizsgálatként, 2005. december 31-én. 2006. januárban már csupán kísérleti programként szerepelt, idén pedig az egészségügyi tárca már egyáltalán nem fizeti a szűréseket, a programot pedig szakmai viták miatt felfüggesztette.

Az Állami Számvevőszék a kormányrendelet módosítását kéri, hogy megszűnhessen a szűréseket követő kezelések finanszírozási korlátja. Az ÁSZ javasolja, hogy a minisztérium hozza létre az onkológiai szűrés és a betegkövetés megfelelően működő információs rendszerét, és kezdeményezze a szükséges adatkezelési jogszabályok módosítását. Szervezze újra a méhnyak, és a vastagbélszűrés rendszerét; a méhnyakszűrés módszertanát igazítsa a nemzetközi gyakorlathoz, s ha szükséges, kezdeményezze a felesleges kapacitás felszámolását.

Hazánkban évente mintegy 32 ezer ember hal meg daganatos betegségben, több mint hétezren emlő- és méhnyak-, vastag- és végbéldaganat miatt. Szomorú tény, hogy a daganatok okozta halálozásban hazánk az OECD-tagállamok közül az utolsó helyen áll.

Mammográfiás vizsgálat