Az ellentétet fokozza, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) bejelentése szerint Észak-Kaukázusban elfogtak az egy orosz állampolgárságú kémet, aki a grúz titkosszolgálatok és az Oroszországban tevékenykedő terrorista szervezetek között tartotta a kapcsolatot. Tbiliszi szerint Ramzan Turkosvili elfogása "primitív provokáció", amelynek az időzítése sem véletlen: pénteken utazott két napos tárgyalásra Moszkvába a grúz reintegrációs miniszter, Temur Jakobasvili, aki új javaslatokkal áll elő Abházia státuszának rendezésére. (A terület, Dél-Oszétiához hasonlóan, hivatalosan Grúziához tartozik, ám gyakorlatilag másfél évtizede független és burkoltan az ott békefenntartói erőivel jelenlévő Oroszország támogatását élvezi.) A kémügy azonban eltereli a figyelmet a lényegről, vélik Tbilisziben.

A grúz vezetés Oroszország részrehajlása miatt - a 165 ezer fős Abházia és a 125 ezer fős Dél-Oszétia lakóinak csaknem 90 százaléka orosz állampolgársággal bír - szükséges lenne más országok békefenntartóinak bevonása. Újabban pedig Tbiliszi a katonai békefenntartókat nemzetközi rendőri erőkkel váltaná fel.

Hogy a moszkvai tárgyalások nem vezetnek eredményre, jelzi az orosz külügyminiszter pénteki nyilatkozata, amely szerint a nemzetközi erők bevonásának terve azt mutatja, hogy Tbiliszi nem hajlik a helyzet valós megoldására. Szergej Lavrov szerint ezt bizonyítja az ENSZ közgyűlésén pénteken elfogadott, Grúzia által kezdeményezett, nem kötelező érvényű határozat is, amely az 1992-ben Abháziából elűzöttek mielőbbi visszatérését irányozza elő, visszaállítandó a 16 évvel ezelőtti etnikai viszonyokat. A tervezetet 115 (!) tartózkodás mellett 14 támogató szavazattal, 11 ellenében fogadták el. A támogatta a határozatot az Egyesült Államok mellett több közép-európai ország, így Magyarország is, míg az elutasítók között volt Oroszország és Szerbia. (Utóbbi helyzete ellentmondásos, hiszen ezzel közvetve a szakadár államokat támogatta, miközben nem fogadja el Koszovó függetlenségét, amelyre a két kváziállam hivatkozik. Ugyanígy kettős szerepben van a határozat mellett kiálló Albánia is.)

Az élénkülő grúz-orosz vitát erősíti, hogy a jövő héten parlamenti választásokat tartanak a NATO- és EU-tagságot megcélzó Grúziában. A konfliktus mérsékelt fenntartása kedvező hátteret teremt a grúz elnök, Mihail Szaakasvili számára, aki az ország egységét veszélyeztető Moszkvára mutogatva kívánja növelni támogatóinak számát. 

Moszkva