Műtétek maradnak el, a betegellátás pedig veszélybe került a kritikus szakdolgozói hiány miatt. A helyzet drámai, a szakma képviselői szerint kormánybiztosra volna szükség.
Kritikussá vált az ápolóhiány
Nyolc műtőből négy működik a zalaegerszegi kórház szívsebészetén - mert kevés a szakdolgozó. A "fél gőzzel" dolgozó osztályon ugyanakkor "telt ház" van, s bármikor kialakulhat olyan kritikus helyzet, hogy valakit már képtelenek lesznek ellátni. Fodor Júlia, a kórház ápolási igazgatója szerint 60-80 betöltetlen álláshelyük van, kritikus a helyzet az intenzív és aneszteziológiai osztályokon, valamint az onkológián is. Zalaegerszegről az elmúlt három hónapban több műtős és ápoló ment Németországba, az elvándorlás folyamatos.
- A 24. órában vagyunk. Önmagában már az is veszélyforrás, hogy az intézmények sokszor kénytelenek olyan embereket fölvenni, akiknek nincs megfelelő képzettségük - mondja a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. Balogh Zoltán szerint a hiány mindinkább általánosnak tekinthető.
- Az ápolói létszám különösen a klinikákon és a súlyponti kórházakban, a három műszakos, közvetlenül a betegágy melletti ápolók terén elkeserítő - mondja az elnök. Nem is csoda: bruttó 90 ezer forint helyett 800 ezer forintnak megfelelő havi fizetés, nagyjából ebben az alternatívában gondolkodhat egy fiatal szakápoló, ha mondjuk, úgy gondolja: Amerikában próbál legálisan szerencsét. És Amerikában kapkodnak a nővérek után.
- Egy fiatal ápoló úgy havi bruttó 110 ezer forintot kap, miközben a több évtizedes szakmai múlttal rendelkezők jövedelme is legföljebb bruttó 180 ezer forint. Ennyiért kell vállalniuk a munkájukkal járó pszichikai és fizikai terheket, köztük a házasságok jelentős részét felőrlő három műszakot - mondta a szakember, aki szerint a túlterhelt ápolók közül sokan - még a magyarországi átlagnál is jóval többen - küzdenek magánéleti válsággal.
A Semmelweis Egyetem 2000 kórházi ágya mellett 1032 ápoló dolgozik, legalább további 500-ra volna szükség, bár 800-at is tudnának foglalkoztatni - mondják az egyetem vezetői. A Semmelweis Egyetemen átfogó tanulmányt készítettek a kritikus ápolóhiányról.
Csetneki Júlia, az egyetem vezető főnővére, a felmérés készítője szerint a kritikus helyzet az utánpótlás hiánya, a hároméves nappali tagozatos ápolóképzés kiüresedése és a diplomás ápolói pálya presztízsének romlása miatt alakult ki. Sok a pályaelhagyó, ugyanakkor már a szomszédos országokból sem jönnek ide a szakképzett munkavállalók.
Évről évre csökken azok száma is, akik a munka mellett tanulnak ápolónak. Nem csoda: a kórházaknak, klinikáknak kell kigazdálkodniuk a képzés évei alatt a munkaidő-kedvezményt az oktatási napokra, a gyakorlatokra és a vizsgákra egyaránt. Gyakran átvállalják az oktatás és a vizsga költségeit is.
"Az ápolás tárgyi feltételei csak részben biztosíthatók a nehéz finanszírozási helyzet miatt. Kevés az ápolók munkáját könnyítő eszköz, például a betegemelő, a fürdetőkocsi, az ágytálmosó. Elavultak, korszerűtlenek az épületek, elhasználtak a betegágyak, a matracok. A dologi költségek csökkentése miatt gyakran akadozik az ápoláshoz szükséges anyagellátás is" - sorolja a gondokat a tanulmány, amely azonnali kormányzati intézkedéseket sürget. Egyebek közt azt, hogy a területre jelöljenek ki kormánybiztost.