Nem várható látványos külpolitikai irányváltás Oroszországban azután, hogy Putyint Medvegyev váltotta az elnöki poszton. Igaz, ez egyúttal azt is jelenti, hogy Moszkva az olykor kemény hang ellenére alapvetően konstruktív partner marad.
Moszkva egyre jobban figyel Keletre
A korábbi vonal követése mellett szól, hogy Vlagyimir Putyin kormányfőként folytatja pályáját, és az exelnök új kormányában több kulcstárca vezetője mellett posztján maradt Szergej Lavrov külügyminiszter is. Oroszország így a közeljövőben sem fogja elismerni a februárban függetlenségét kikiáltó Koszovót; igaz, a Szerbiától elszakadt albán többségű tartomány ilyen megítélésével Moszkva nincs egyedül.
Megmarad a NATO-val való kettős viszony is: egyrészt folytatódik a NATO-orosz tanács révén biztosított folyamatos párbeszéd, másrészt nem csökken a fenntartás a katonai szövetség keleti irányú (Ukrajna, Grúzia felé tartó) bővítésével kapcsolatban. Nem változik látványosan az orosz-grúz viszony sem: Moszkva továbbra is nyíltan támogatja a dél-kaukázusi országtól elszakadni vágyó Dél-Oszétiát és Abháziát, de az erősödő hangok ellenére sem fogja elismerni hivatalosan a két terület függetlenségét.
Irán példája mutatja, hogy a Kreml az orosz érdekek biztosítását elsősorban a Nyugattal együttműködve képzeli el. Bár Moszkva ellenezte az Irán ellen tervezett szankciókat, vitatva, hogy a Perzsa-öböl menti ország polgári atomprogramja katonai célokat rejtene, Putyin - távozása előtt egy nappal - mégis csatlakozott a megszorításokhoz. Ennek előzménye, hogy húszéves tárgyalási folyamat után Moszkva és Washington megállapodást kötött, miszerint Oroszország a jövőben közvetlenül szállíthat uránt amerikai erőművekbe is, kiiktatva az eddig jelentős hasznot lefölöző közvetítőket.
Kisebb súlyponteltolódás a külpolitikában mégis tetten érhető: a jövőben Moszkva intenzívebben figyel Keletre. Ezt mutatja, hogy májusban Medvegyev első külföldi útja az olaj- és földgáztermelő Kazahsztánba, majd Kínába vezet, amely orosz remények szerint a jövőben jelentős felvevőpiaca lesz az orosz földgáznak. Ugyanakkor az új elnök már fogadta a német külügyminisztert, és az európai országok közül először Németországba látogat, amely Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere és első számú felvevője az orosz földgáznak. Így az EU-orosz viszony a jövőben is prioritást élvez. Valószínű, hogy Moszkva és Brüsszel - a korábbi litván és lengyel vétó ellenére - még az idén megújítja a partnerségi és együttműködési szerződést, amelyről több hónapos csúszás után júniusban kezdődhet a tárgyalás.
Steinmeier német külügyminisztert fogadja Medvegyev
