A meghallgatáson újra kiderült, hogy ellenzők is vannak. Ted Pope texasi republikánus képviselőt csak az érdekelte, hogyan lehet nyomon követni az engedélyezett tartózkodási idő letelte után Amerikában maradókat. Barth és a külügyminisztérium vízumügyekkel foglalkozó helyettes államtitkára, Stephen Edson szerint a kiléptető rendszer révén pontos képük lesz arról, kik maradnak az országban. A becslések szerint ez az utazók kicsiny hányada, ami nem indokolja mindenki nyomon követését.

Az USA nyolc állammal (hazánkon kívül Csehországgal, Szlovákiával, Lettországgal, Észtországgal, Litvániával, Máltával és Dél-Koreával) írt alá egyetértési memorandumot. Görögországgal még nem sikerült megállapodni, mert Athén saját tervezettel állt elő, de Washington egységes rendszert szeretne. A kormányzat már gondolkodikk a bővítés néhány év múlva esedékes következő körén. Ekkor Lengyelország, Románia, Bulgária, Tajvan és néhány latin-amerikai állam kaphatna vízummentességet.

A politikai tétet érzékeltetve a hallgatóság soraiban helyet foglaló Somogyi Ferenc magyar nagykövetet idézték, aki szerint tragikus következményekkel járna, ha Amerika visszalépne a vízummentesség kiterjesztésétől. Az USA évi 60 milliárd dollár bevételhez jut a turizmusból - az idegenforgalmi lobbi a meghallgatás előtt a bővítést támogató közleményt osztogatott. Ám a fő érv a biztonság: az információcsere és az egyéb intézkedések révén a program máris hasznot hajt, pedig még életbe sem lépett. Az albizottságot vezető Robert Waxler arra hívta fel a figyelmet, hogy a bővítésre még január 20. előtt sort kell keríteni, mert az új elnök nyilván nem ezzel fogja kezdeni a kormányzást.

A kongresszus épülete Washingtonban. Nem mindenki engedné be vízum nélkül a kelet-közép-európaiakat