Az állami MRTV televíziós csatorna szerint a szavazásra jogosultak 92,4 százaléka mondott igent a hadsereg által támogatott új alaptörvényre, s a részvételi arány 99 százaléknál is magasabb volt a május 10-i referendumon, amelyet a katasztrófa által közvetlenül sújtott két tartomány kivételével mindenütt lebonyolítottak.

Az Iravádi folyó deltájában, illetve a legnagyobb városban, Rangunban május 24-re halasztották a szavazást, de az ottani eredmények érdemben már nem befolyásolhatják az eredményt.

A Mianmar déli részére május 3-án lesújtó ítéletidőben hivatalos adatok szerint több mint 65 ezren vesztették életüket vagy tűntek el. A Nemzetközi Vöröskereszt becslése szerint ugyanakkor a 128 ezret is megközelítheti a halálos áldozatok száma, és 2,5 milliót is elérhet a segítségre szoruló károsultak száma. Az ország katonai vezetése azonban - amely teljes ellenőrzése alatt kívánja tartani a segélyek elosztását - lényegében megakadályozta a gyors külföldi segítségnyújtást.

A nemzetközi közösség és a hazai ellenzék élesen bírálta Rangunt amiatt is, hogy a kiterjedt humanitárius válság ellenére megtartotta a népszavazást.

A junta szerint az új alkotmány megnyitja az utat a 2010-ben tartandó "többpárti választások" és a hatalom civil kézbe való fokozatos átadása előtt. Az ellenzék szerint viszont inkább az 1962 óta hatalom lévő katonai rezsim uralmának meghosszabbítását szolgálja, egyebek közt azzal, hogy számára tartja fenn a parlamenti mandátumok negyedét, és megengedi az államfőnek, hogy rendkívüli állapot esetén átadja a hatalmat a hadseregnek.

A múlt szombati referendum az első szavazás volt Mianmarban az 1990-ben tartott parlamenti választások óta, amelyen Aung Szan Szú Kji pártja elsöprő győzelmet aratott. A 18 éve fogságban tartott Nobel-békedíjas ellenzéki vezetőt azonban az új alkotmány gyakorlatilag kizárja minden köztisztség viseléséből, arra hivatkozva, hogy néhai férje külföldi állampolgár volt.

Az ellenzék arra szólította fel híveit, hogy voksoljanak nemmel a népszavazáson, de nem kapott megszólalási lehetőséget a médiában. A referendum után helyi újságírók - nevük elhallgatását kérve - arról számoltak be, hogy országszerte a szavazók megfélemlítését és a voksolás titkosságának semmibe vételét tapasztalták.

(MTI)