Az első gazdaságfejlesztési pályázatokra érkezett beadványok száma és az igényelt támogatások összesítése után úgy tűnik, a szakemberek jól becsülték, mire van szüksége a vállalkozóknak: az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) forrásaiért eddig mintegy félezer cég jelentkezett, közel kétszeresen túljegyezve a kiosztható támogatásokat.

A cégek komplex technikai fejlesztését - minőségbiztosítási rendszerek bevezetését, gépvásárlást, piacra jutást, piaci megjelenést is - segítő, a hátrányos helyzetű kistérségekben működő társaságok fejlesztését támogató és a szintén hátrányos helyzetű kistérségek kis- és középvállalkozásainak munkahelyteremtő beruházásait generáló pályázati forrásaira 455 cég nyújtott be igénylést, a meghirdetett 22 milliárdos keretet 15 milliárddal túljegyezve. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) tájékoztatása szerint az év végéig folyamatosan benyújtható, kisebb összegű fejlesztési kiírásokra további 400 pályázat érkezett, csaknem 3,3 milliárd forint igénnyel. Mivel a 2007-es tapasztalatok alapján az összeghatárok emelkedtek, számottevően megnőtt az egy vállalkozás által átlagosan megpályázott összeg: a normatív támogatást nyújtó pályázaton például 4,6-ról tízmillió forintra, a közepes méretű cégek számára is elérhető kiírás esetében pedig 22-24 millióról 58-68 millió forintra. Lényegesen kevesebb igény érkezett ugyanakkor az idén már csak hátrányos helyzetű térségekben megszerezhető nagyvállalati programokra.

Bár a cégek összességében többet kértek a megjelölt keretösszegnél, a pályázatírók úgy tapasztalják: a gazdaság stagnálása miatt sokan nem is gondolnak gépbeszerzésre, technikai fejlesztésre, hiszen nem látják a rövid- és középtávú megtérülés lehetőségeit. Ez már komolyabb visszatartó erő, mint a bonyolult adminisztrációtól való félelem. - Miért vegyen valaki 30-40 milliós gépsort, ha azt látja, hogy a következő hónapokban biztosan nem vesz fel annyi árucikket a piac, hogy azt hatékonyan működtetni tudna? - teszi fel a kérdést az egyik budapesti pályázatíró iroda vezetője. - Sokan kivárnak. Azt mondják, év végén vagy jövő januárban, ha a makrogazdasági adatok javulni kezdenek, újragondolják majd, mit tegyenek. Az exporttal foglalkozó cégeknél nincs baj, a többiek érdekében viszont rövid időn belül fel kellene pörgetni a gazdaságot - teszi hozzá.

Mórahalom országosan az egyik legsikeresebb résztvevője az európai uniós pályázatoknak. Az egyébként halmozottan hátrányos helyzetű kistérség fejlesztéseinek élére álló település több száz nyertes pályázatot és ennek révén százmilliós nagyságrendű forrást szerzett az elmúlt években. Épült itt gyógyfürdő, művelődési központ, de képeztek fogyatékos munkavállalókat is. Az önkormányzat saját pályázatfigyelő és -író irodát működtet, hogy segítse a helyi cégeket, intézményeket.

- Az elmúlt hónapokban három-négyszáz gazdát kerestünk meg, hogy felajánljuk segítségünket a beadványok elkészítéséhez, hiszen ők ezen a környéken jellemzően nem tudnák megfizetni a pályázatíró irodák szolgáltatásait. Az "akciónk" ellenére mindössze 30-40 embert tudtunk rávenni, hogy próbáljon a gépbeszerzésekhez európai uniós forrásokhoz jutni - mondja Fodor Csaba, a mórahalmi székhelyű Homokháti Kistérségi Iroda vezetője. Szerinte a gazdasági növekedés visszaesése mellett a fogyasztás érezhető csökkenése, a nyertes pályázatok utólagos adminisztrációja is visszatartja a vállalkozókat.

- A beadandó anyagok elkészítése nem bonyolult; a neheze az elszámolások, ellenőrzések során jön, és mivel a dokumentáció óriási terhet, és hatalmas papírmunkát jelent, az emberek a viszonylag alacsony támogatási arány mellett nem vállalják a tortúrát. Sokszor inkább személyesen alkusznak meg a gépekre az eladókkal. Ráadásul tapasztalataink szerint állandóan változnak az elszámolásokkal kapcsolatos előírások. Mindig mást és máshogy kell elkészíteni, úgyhogy aki egyszer már részt vett egy pályázaton, legközelebb kétszer is meggondolja, újra belevágjon-e - meséli.

Az a mórahalmi kistérségben is érezhető, hogy az exportáló cégek gyakrabban pályáznak, mint csak a belföldi piacra termelő társaik. - Számunkra főként az árfolyamok alakulása jelent nehézséget. Volt olyan eset, hogy valaki mennyiségben bőven hozta az előírt növekedési számokat, az erős forint miatt viszont kis híján vissza kellett fizetnie a támogatást, mert az eredményekben ez nem jelentkezett akkora súllyal, ahogy kellett volna - mondja Fodor Csaba.

Gazdaságfejlesztési pályázatok

Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

* komplex vállalat technikai fejlesztés mikro-, kis- és középvállalatoknak
** komplex vállalati fejlesztés a hátrányos helyzetű kistérségekben
*** munkalehetőség-teremtő beruházás támogatása kkv-knak hátrányos helyzetű kistérségekben
**** munkahelylehetőség-teremtő beruházás támogatása hátrányos helyzetű kistérségekben
***** komplex vállalatitechnológia-fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára

Pályázatíró nagyüzem