A "holdbéli táj" kifejezés talán túlzás, de mindenképpen meghökkentő látvány fogadja azokat a pilisi túrázókat, akik keresztezik az épülő Pilisvörösvár-Százhalombatta gázvezetéknek a hegyvidéken átvezető szakaszát (a találkozásra könynyen sor kerülhet, mivel a rendelkezésünkre álló fényképek alapján a nyomvonal érinti a piros jelzésű turistautat is). A növényzet kiirtva, a föld eldózerolva 20-30 méter szélességben és végeláthatatlan hosszúságban. Az esetre a geocatching nevű természetjáró elfoglaltság (elrejtett tárgyak keresése GPS segítségével) pilisi megszállottjai hívták fel a figyelmünket, képes beszámolójukra az interneten is rá lehet akadni.

Ismereteink szerint az épülő vezeték a főváros távlati gázellátását szolgálja, ami részben nyilván azt is megmagyarázza, hogy a hegység települései nem tekintik szívügyüknek az építkezést. Pilisvörösvár önkormányzata ennek megfelelően meg is kísérelt fellépni az erdőirtás ellen - nem sok sikerrel, mivel a helyhatóság "a vezeték létesítésében sem mint tulajdonos, sem mint kezelő, sem mint engedélyező hatóság nem érintett". Ez jogilag valóban így van: az önkormányzat - amelynek külterületét érinti az építkezés - csak az engedélyezési folyamatba bevont szakhatóságként gyakorolhat (minimális) befolyást a beruházásra. (Ráadásul az építő cég 100 milliós kártérítési pert helyezett kilátásba a beruházás késleltetése miatt.)

"Sajnos keveset sikerült elérnünk. Az építési engedélyt ugyanis a Budapesti Bányakapitányság adta ki, és ő szerezte be előzetesen a különböző szakhatósági hozzájárulásokat is (többek között pl. a Környezetvédelmi Felügyelőségtől). A Mol illetékesei ezt annak idején így fogalmazták meg: ha a városházán akartuk volna keresztülvinni a gázvezetéket, önök akkor is legfeljebb kérhették volna, hogy kerüljük el azt." Hogy a szóban forgó, a helyi lapban a polgármester által idézett kijelentés valóban elhangzott-e, azt nem tudjuk, az azonban bizonyos, hogy hűen illusztrálja, mennyire kiszolgáltatottak hasonló helyzetekben az önkormányzatok. A helyhatóságnak a nyomvonal mellett például az is szemet szúrt, hogy a vezeték "nagyvonalúan" megkerülte az útjába eső illegális sittlerakót.

A vezetéket a Mol-csoporthoz tartozó FGSZ Földgázszállító Zrt. építi. Mint Lakatos Edinától, a társaság szóvivőjétől megtudtuk, a tervezési fázisban folyamatosan egyeztettek a térség civil szervezeteivel, az ezen túlmenő tájékoztatás az önkormányzatok dolga. Ugyanúgy, mint (az FGSZ álláspontja szerint) a sitt eltakarítása. Ezt egyébként állítólag a cég mérlegelte, ám - mivel 20 százalékkal megnövelte volna az építési költségeket - inkább kikerülték a lerakót. Az új nyomvonalon a kivitelező tájékoztatása szerint már nem volt sitt (bár a lapunkhoz eljuttatott felvételek ezt cáfolják, a képeken tisztán látszik a dózerrel elegyengetett épülettörmelék). Amúgy az FGSZ tett lépéseket a környezeti kár minimalizálására: az erdős részeken a szokásos 30 helyett csak 20 méter széles munkaterületet vágtak ki, és vállalták a nyiladék 2,5-szeresének megfelelő új erdő telepítését.

A nyiladékra azonban a jövőben sem kívánnak fákat telepíteni: a dokumentumokban következetesen "gyepes terület" szerepel. Ez azon jóslatok beválását valószínűsíti, amelyek szerint a vezeték - két legyet egy csapásra alapon - egy majdani aszfaltút számára is előkészítette a terepet.

Itt erdő állt, most dózerolt földhalom