A százhúsz oldalas vádirat és az úgy tizenötezer lapból álló nyomozati anyag tegnap érkezett meg a Bács-Kiskun Megyei Bíróságra, ahol néhány héten belül döntenek arról, fennáll-e az összeférhetetlenség az üggyel kapcsolatban. A nyomozás során ugyanis - egy kecskeméti bíró elfogultsága miatt - a kényszerintézkedésekről és a lehallgatások elrendeléséről a szegedi bíróságon döntöttek.

A vád a gyanúsításhoz képest nem változott. Az ügyészség szerint a múlt év szeptembere óta előzetes letartóztatásban lévő Zuschlag János a kilencvenes évek második felétől egy civil szervezetekből álló hálózat kiépítésébe kezdett. A szervezetek tényleges tagsággal nem rendelkeztek, viszont állami támogatásokat vettek igénybe. Az elszámolásokat fiktív számlákkal könyvelték.

A nyomozás során Zuschlag elismerte bűnösségét, vallomása szerint az elnyert pályázati pénzeket a fiatal baloldal rendezvényeire, főként táboroztatásra használták fel. A vádirat szerint a pénzből jutott Baráth Etele és Csiha Judit kampányának finanszírozására is. A két képviselőnek - vallomásuk szerint - nem volt tudomása a kampánypénz eredetéről.

A vádirat szerint a bűnszervezetben tevékenykedett az év eleje óta házi őrizetben lévő Lados István, Zuschlag titkára, a még letartóztatásban lévő Katus Ferenc, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés szocialista frakciójából már kizárt képviselő, Krausz Csaba, újbudai képviselő, Marsovszky Balázs, a Fiatal Baloldal fővárosi elnöke, Kullai Tamás volt kecskeméti szocialista önkormányzati képviselő, az ifjú-szocialista Őri András és Prácser László, a Nemzeti Civil Alapprogram egyik kollégiumi tagja. A többi nyolc vádlott közt két ügyvéd van, őket bűnpártolással vádolják.

A vádirat szerint a csalás kárértéke valamivel több mint hetvenkétmillió forint. Ebből Marsovszky tízmilliót megtérített, néhány hete pedig Zuschlag ügyvédje helyezett letétbe kárenyhítésre ötvenmillió forintot. A pénz eredetére vonatkozóan tudósítónk kérdésére Zuschlag ügyvédje, Kovács M. Gábor azt mondta: védence felhatalmazásának hiányában erre vonatkozóan nem nyilatkozhat. A kármegtérítés a bírói gyakorlat szerint enyhítő körülménynek számít, ezért Zuschlag János kérte a szabadlábra helyezését. Szabó Ferenc azt közölte: az ügyészség indítványa az, hogy az előzetes letartóztatást hosszabbítsa meg a bíróság.

A vádirat