Már 32 millió szavazatot adtak le a Demokrata Párt előválasztásán. Végül mégis előfordulhat, hogy egy harmincfős testület fogja eldönteni, ki lesz az elnökjelölt.
Hillary nyert, de veszít
Nyugat-Virginiában kedden Hillary Clinton 41 százalék különbséggel győzte le Barack Obamát. Az eredmény 67:26 volt - a szavazócédulán még szereplő John Edwards is kapott hét százalékot. Összesítésben azonban Obama áll jobban, a CNN szerint 1883-1717-re vezet, és előnyét a még hátralévő öt előválasztás sem fenyegeti. A választott küldöttek tekintetében egyik jelölt sem éri majd el a győzelmet jelentő 2025-öt, de az még nem végleges, hogy tényleg ennyi kell a sikerhez. A Clinton-kampány ugyanis Michigan és Florida diszkvalifikált küldötteit is beszámítja, így 2209 voks kellene a denveri jelöltállító konvención.
Clintonnak túl későn jött a nyugat-virginiai földcsuszamlás. Utolsó reménye a Demokrata Párt ügyrendi bizottságának május 31-re összehívott ülése, itt mondják ki a végső szót Michigan és Florida ügyében. A volt First Lady arra hivatkozik, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a két államban leadott rekordszámú, 2,3 millió szavazatot - ezeknek zömét ő kapta, Michiganben Obama nem is volt a választócédulán. Florida nélkül aligha nyerhet a demokrata párti jelölt, márpedig ha a megbántott támogatók novemberben otthon maradnak, az állam a republikánus John McCain ölébe hullik.
Clinton nyert a nagyobb államokban, például a szintén fontos Ohióban és Pennsylvaniában. Ám ilyen érvei Obamának is vannak: egy sor déli helyszínen diadalmaskodott, rekordösszegű kampánytámogatást gyűjtött, a fekete és a fiatal választók soha nem látott tömegeit mozgósította.
A pártnak vigyáznia kell, nehogy elidegenítse bármelyik jelölt táborát - nem véletlen, hogy felerősödtek a kompromisszumot sürgető hangok. Az 1972-ben a hasonló megosztottság miatt Richard Nixontól vereséget szenvedő George McGovern például közös kampányolásra szólította fel a jelölteket, Mario Cuomo volt New York-i kormányzó másokkal együtt azt szeretné, ha elnök- és alelnökjelöltként együtt indulnának. Az "álompáros" ellen azonban legalább annyi érv szól, mint mellette, és a novemberi elnökválasztásnak más a logikája, mint a párton belüli versengésé. Valójában csak nagyjából fél tucat államért folyik majd a verseny, a többi eleve vagy balra, vagy jobbra szavaz.