A Mózes öt könyvét tartalmazó, kézzel írt héber tekercs Auschwitzból került Amerikába. Menachem Youlus rabbi, a Ments meg egy tórát nevű marylandi alapítvány vezetője, nyolc éve kereste a tekercset, amelyről auschwitzi túlélőktől hallott. A legenda szerint 1939 őszén, három nappal a németek megérkezése előtt, az oswiecimi zsinagóga templomszolgája fémládába rejtette, és elásta a kegytárgyat. Youlus fémkeresővel vizsgálta át a helyi zsidó temetőt, ahol a hagyomány szerint a sérült vagy megszentségtelenített tórákat is el szokták földelni, ám nem talált semmit. Amerikába visszatérve tizenhárom éves fiának jutott eszébe, hogy a háború előtti temető talán nagyobb volt a mostaninál.

A fémdoboz végül a kerítésen kívül, egy nemrég épült ház közelében került elő. Hiányzott azonban négy részlet, köztük az, amelyen a Tízparancsolat van. A rabbi feladott egy hirdetést a helyi lapban, amelyben pénzjutalmat ígért kézírásos, héber szövegekért. Legnagyobb meglepetésére már másnap felhívta egy katolikus pap: - Tudom, mit keres, egy tóra négy részét. Nálam vannak.

A sűrűn teleírt lapokat a koncentrációs tábor zsidó foglyai hosszú ideig dugdosták az őrök elől, és közvetlenül a haláluk előtt bízták rá. A zsidó származású pap több mint hat évtizeden keresztül híven őrizte a tekercs darabjait. Youlus kutatásait David Rubenstein milliárdos finanszírozta, aki decemberben árverésen 21,3 millió dollárért (3 és fél milliárd forintért) megvásárolta a brit Magna Charta egyik 710 éves példányát. A rabbi nem árulta el, végül mekkora jutalmat fizetett Lengyelországban a jobbára csak szimbolikus értéket képviselő tóráért. A tekercset kétévenként, az Élők menete nevű zarándokútra indulva fogják elővenni.

A történetről Youlus rabbinak egy közmondás jutott az eszébe: - Az nevet a legjobban, aki utoljára nevet. A nácik azt hitték, hogy letörölték a föld felszínéről a zsidóságot és a judaizmust. Erre mi a remény és a judaizmus eme legbecsesebb emlékét újraszenteljük és használjuk a zsinagógában, és elvisszük Auschwitzba is. Ez a végső érv.