Az ellenzéki képviselők főként azt kifogásolták, hogy Szabó Pál  az utóbbi hetekben nem képviselte olyan következetesen a nemzeti  érdekeket mint azt az előző, április végén tartott bizottsági  meghallgatása alapján feltételezni lehetett. Akkor a bizottság  gazdasági és közlekedési miniszterré történő kinevezésének  támogatásáról döntött, ugyancsak a kormánypártiak támogatásával, az  ellenzékiek egy tartózkodásával, és a többiek elutasításával.

A szerdai meghallgatáson Szabó Pál biztosította a bizottság  ellenzéki tagjait arról, hogy ő továbbra is egy hazafias érzelmű  szakember, aki olyan megoldást szorgalmaz majd a Magyar Villamos  Műveknél is amely nem sorolja az európai piaci igények mögé a  nemzeti érdekeket. A Magyar Államvasutaknál is keresi azt a formát,  amely a gazdaságosságot úgy javítja, hogy az állam továbbra is  vállal bizonyos közösségi feladatokat.

Mint mondta: aki követte, hogy miként állt ki a Magyar Posta  vezetőjeként e fontos állami szolgáltató idő előtti privatizációja ellen, az nem vonhatja kétségbe nemzeti elkötelezettségét.

Szabó Pál foglalkozott azzal a három céggel, amelyek ellen kartellezés miatt a versenyhivatal elmarasztaló döntést hozott, a legfelsőbb bíróság döntéséig viszont az eljárást felfüggesztették. A miniszterjelölt elmondta a három cég részt vehet meghívottként a további pályázatokban is, mert kizárásuk annyira csökkentené a versenyt, hogy ez a megrendelő államnak lenne kedvezőtlen. 

A jelölt egyformán fontos feladatának nevezte az energiaszolgáltatás biztonságát és az Európai Unió által elvárt liberalizációs feladatok teljesítését. Rámutatott, az Európai Bizottság feltett szándéka, hogy az elektromos energia termelői, rendszerirányítói és kereskedői struktúrákat minél jobban elkülönítse egymástól, lehetőleg tulajdonosi ágon is. Ennek teljesítésére sokféle megoldás lehetséges, úgy, hogy az állami tulajdon teljes mértékben fennmaradjon. A közszolgáltatásoknak viszont a vasútnál például nem az 1870-es évek pályaszerkezetéhez kell igazodni, de más közszolgáltatásoknak sem azokhoz a feltételekhez, amelyek lehetetlenné teszik a liberalizált piacon az állami tulajdon gazdaságos fenntartását.

Fónagy János (Fidesz) képviselő szerint viszont a közszolgáltatásoknál nem lehet csak a gazdaságossági, piaci követelményekből kiindulni, az államnak akkor is feladatai vannak a vasútnál, az energiaszolgáltatásnál és sok más területen, ha ez nem gazdaságos és ellentétes a liberális elvekkel. A képviselő kijelentette: a Magyar Államvasutaknál a kiszervezések a privatizációt készítették elő, nem fogadta el a jelölt azon vélekedését, hogy ezek a kiszervezett cégek továbbra is az állami tulajdont jelentik majd, csak hatékonyabb formában. A Magyar Villamos Művek elleni brüsszeli kartelleljárás a képviselő szerint sehol sem tart, nem kell a nemzeti érdekek rovására jobban szolgálni a brüsszeli elvárásokat a villamos energia szolgáltatás átalakításával, mint ahogy azt a közösség megköveteli. Szerinte az is megoldás lehetne Brüsszelnek, ha csak a rendszerirányítót szerveznék ki a néhány száz milliójával, a több száz milliárdos és stratégiai jelentőségű nagyfeszültségű vezetékrendszert viszont nem. Az aki ez utóbbi struktúrát birtokolja, az egész villamos energia szolgáltatásban meghatározó helyre kerül. Ez nem engedhető át a későbbiekben sem nagy külföldi társaságnak vagy társaságoknak.

Márton Attila (Fidesz) rámutatott: a villamos energia szolgáltatás jelentős része már így is külföldi tulajdonban van, tehát alapvető nemzeti és stratégiai érdek hogy legalább a Magyar Villamos Művek valamennyi területe továbbra is ebben a tulajdonban maradjon.

Molnár Béla (KDNP) arra figyelmeztetett, ha kiviszik a tőzsdére bármelyik elemet, az előbb utóbb a külföldi multinacionálisok tulajdona lesz, és Magyarországnak köze sem lesz hozzájuk.(MTI)