Az állatokat többnyire a külsejük alapján kategorizáljuk, pedig vannak más, hasonlóan markáns tulajdonságaik is. Ezek közé tartozik például az illat, ami nemcsak az emberek között, de ember-állat
viszonylatban is rendkívül fontos kommunikációs
tényező.
A bűz fegyver is lehet
Részletek a DVD-sorozatról>>>>
A Népszabadság természetfilm-sorozatának legújabb darabja a világ tíz legbüdösebb állatát gyűjtötte össze - az egyórás alkotásból többek között az is kiderül, hogy a természetben semmi (így a rendkívül kellemetlen szag) sem fölösleges.
A szagoknak régebben az emberek együttélésében is komolyabb szerepe volt, ám a kultúra fejlődésével az "emberszag" szalonképtelenné vált. De a higiéniai praktikák és az illatszerek sem tudták teljesen elnyomni: a szaglószerveinkkel (általában nem tudatosan) érzékelt feromonok ma is döntő befolyást gyakorolnak a szexuális viselkedésre és a párválasztásra.
A büdösség és a népszerűség között nincs szoros összefüggés (vagy legalábbis nem abban az értelemben, ahogyan elsőre gondolnánk), amit az a tény is bizonyít, hogy A tíz legbüdösebb állat az egyik legkedveltebb természetfilm a világon, és a Discovery Channel legsikeresebb alkotásai közé tartozik. Ez talán annak is köszönhető, hogy a filmnek nincs szaga, és a legbüdösebb állatok a képernyőn tényleg nagyon szórakoztatóak.
A legkellemetlenebb illatokat az állatok többnyire védekezőfegyverként használják. A toplistán (és a filmben) szereplő élőlények közül az ezerlábú és a tőle rendszertanilag meglehetősen távol álló bűzös borz (szkunk) is ugyanúgy viselkedik baj esetén: sokkolóan büdös anyagot juttat a környezetbe, és az így előidézett pánikot használja ki a menekülésre. A bűzfegyver általában egy mirigy, vagy mirigyek csoportja, és a hatás nem mindig csak az orrot fenyegeti (a váladék átmeneti vakságot is okozhat).
Léteznek olyan állatok is, amelyeknél a foglalkozás káros mellékhatása a kellemetlen illat. Ebbe a körbe tartozik a dögevő keselyű (a film készítői ebből a körből a pulykakeselyűt találták a legbüdösebbnek), és a hasonló életmódú hiéna is. Az egész nap bomló tetemek belsejében turkáló "romeltakarítóknál" előbb-utóbb a bőrbe és a bundába is beivódik a hullaszag (itt érdemes megjegyezni, hogy a hiéna rokonságához tartozó, de inkább vadászó róka és farkas sem számít éppen a legillatosabb élőlények közé - mindkét faj fel is került a listára).
A "győztes" egyébként a kevesek által ismert tasmán ördög (a legnagyobb húsevő erszényes) lett, megelőzve a bűzös borzot és a hiénát. A bajnokról annyit érdemes még elmondani, hogy egy "csúnyasági" versenyen is komoly győzelmi eséllyel indulhatna. Sajnálatos módon a kizárólag Tasmania szigetén élő faj a világ legveszélyeztetettebb állatainak listáján is szerepel - nem a szaga, hanem egy rejtélyes bőrbetegség miatt.