Nincs szerencséje a Picknek a nagyhatalmakkal: pécsi üzeme előtt az oroszok húzták le a rolót, a szalámija előtt pedig az USA van zárva. Igaz, ha akarna, tudna gyártani a nagyon szigorú amerikai szabályoknak is megfelelő árut, de ilyen gyenge dollárért nem éri meg beruházni és exportálni.
Amerikai szalámitaktika
Bár, aki megkóstolja, az elismerően nyilatkozik, ennek ellenére a magyar szalámiból évek óta egy grammot sem exportálnak Amerikába. Ennek egyik elsődleges oka, hogy az USA állat-egészségügyi szabályozása eltér az Európai Unióétól, emellett pedig a dollár gyengélkedése sem sarkalja azonnali lépésre a magyar húsüzemeket.
Utoljára öt éve, 212 ezer dollár értékben exportáltak magyar szalámit az Egyesült Államokba. Ez alig egyharmada volt a 2000-ben elért csúcsnak, de az sem rengette meg a nemzetközi élelmiszer-kereskedelmet. Pedig aki megkóstolja a téliszalámit, rendszerint elégedetten csettint, ám az amerikai piacra való kijutáshoz ez mégis kevés. A szigorú élelmiszer-biztonsági előírásoknak jelenleg két magyar cég, a Pick Szeged Zrt. és a felszámolás alatt lévő, de folyamatosan termelő Pápai Hús Zrt. felel meg, ám ezt főként dobozolt sonka szállítására használják ki. (Az amerikai ellenőrök nemrégiben mindkét cég üzemeit felkeresték.) Tavaly a magyar húsipar, elenyésző mennyiségben, összesen 1,2 millió dollár (árfolyamtól függően 200-220 millió forint) értékben szállított Amerikába.
A szalámi USA-ba irányuló exportjához mindenekelőtt a lisztériabaktériumot kell kiirtani a termékből. Az Európai Unió minimális mennyiséget még elfogadhatónak tart, az Egyesült Államok azonban a zéró tolerancia híve. Ennek magyar szakértők szerint az is az oka, hogy az amerikai lakosság érzékenyebben reagál a lázzal, fejfájással, hányingerrel és nyaki merevséggel járó, az idősek, a magzatok, illetve csecsemők esetében akár végzetessé is válható fertőzéssel szemben. Arról persze senki sem tud, hogy valaki is magyar szalámitól betegedett volna meg, de 2001-ben volt egy szállítmány, amelyet a laboratóriumi eredményekre hivatkozva visszaküldtek. A húsipari szakmában azóta az a nézet uralkodik, hogy Amerikába kockázatos szalámit-kolbászt exportálni, mert a szállító a lisztéria nyoma miatt is veszíthet az üzleten. Bár a magyar húsipar képes lisztériamentes szalámit és kolbászt gyártani, a technológia drága, a megtérülés pedig kétséges.
A helyzet az utóbbi időben, ha lehet, tovább romlott: a dollár értékvesztésével már korántsem olyan jó üzlet Amerikában árut eladni, előnyösebb az euróban számoló piac. Másrészt az Egyesült Államokban most már rendszeresek a külföldi áruval kapcsolatos pánikkeltő hírek. Az elmúlt hetekben a kínai fagyasztott hal és a bangladesi rák volt a soron. Az élelmiszer-biztonsági szabályozás enyhítésére tehát aligha lehet számítani, ha valami, akkor sokkal inkább további szigorítás jöhet.
Jelenleg a Hertz Szalámigyár Zrt. sem szállít az Egyesült Államokba - tájékoztatták a cégnél lapunkat. Ennek döntő oka, hogy a mai helyzetben sokkal nagyobb piaci lehetőségeket látnak az Európai Unió tagországaiban, mint az Egyesült Államokban. Ezzel együtt közép- és hosszú távon elképzelhető a cég megjelenése az USA-ban. Varga Zoltán exportkereskedelmi igazgató azonban az előzőekhez hozzáfűzte, hogy a nagy távolság, az eltérő fogyasztási szakások és az EU-állat-egészségügyi előírásaitól eltérő szabályozásra nehéz nyereséges értékesítési stratégiát kialakítani.
A magyar exportőröknek azzal is meg kellene küzdeniük, hogy Amerikában nem sokan ismerik a magyar szalámit - csak azok, akik már kóstolták, de azok meg is jegyezték. Egy bevezető reklámkampány magyar mértékkel mérve irreális költségekkel járna és a verseny is erős: a boltok tele vannak olasz és spanyol import, illetve ezek mintájára készült termékekkel. Viszonylag kis tételben Amerikában is gyártanak "téliszalámit" és "gyulai kolbászt". Az Európai Unió már tárgyal arról, hogy a régiókra vonatkozó és exkluzív nevek az amerikai piacon is védelmet élvezzenek, például indianai sonkát ne lehessen "pármaiként" forgalmazni. Az amerikai piacon való helytállás kétségtelenül növelné a magyar szalámi nemzetközi presztízsét, kereskedelmi szakértők azonban azt mondják, a gyártók most inkább Ázsiára vetik a pillantásukat: ott kevésbé rigolyásak a vevők, alacsonyabbak a bevezetés költségei és nagyobbak az eladható tételek.
A Pick fejlesztési terveiben szerepel a lisztériamentes áru
Hét éve a Liberty Richter nevű, New Jersey állambeli élelmiszer-importáló vállalat kívánt visszavonni a forgalomból több mint másfél tonna magyar szalámit, lisztéria gyanúja miatt. A szalámi a Pick Hungarian Salami címkét viselte. Az akkori hírek szerint az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) élelmiszer-biztonsági ellenőrei a rutinszerű importcikk-ellenőrzési eljárás során észlelték a termék esetleges fertőzöttségének jeleit.
A kifogásolt szalámit 2001. január
23-án készítették Magyarországon. A Pick Szegednél elismerték, hogy ők szállították Amerikába a szalámikat. Az akkori nyilatkozatokból kiderült, hogy a gyárat minden esetben fertőzésmentes áru hagyta el, ám nem volt kizárható, hogy az USA-ba olyan szállítmány került, amely Nyugat-Európában még megfelelő lett volna. Az EU országaiban ugyanis grammonként száz csíraszámig még be lehet vinni az árut, ám az USA-ban a csíraszám értékének nullának kell lennie.
A Pick a kifogásolások óta nem szállít semmilyen árut az USA-ba - mondta lapunknak Éder Tamás, a cég felügyelőbizottsági tagja. A hagyományos, hosszú érlelésű szalámifélék esetében nem zárható ki az emberi egészségre teljesen ártalmatlan minimális lisztériabaktérium. Ez az Európai Unióban semmilyen élelmiszer-biztonsági szabályt nem sért. A Pick termékfejlesztési tervei között szerepel olyan szárazáruk előállítása, amelyek teljesen mentesek lesznek a baktériumtól, de Éder Tamás hozzátette: amíg az euró/dollár árfolyama a mostanihoz hasonló lesz, addig még a legdrágább Pick-termékek esetében sem kifizetődő
a távoli export.
Érlelő a szegedi Picknél
