Nem vagyok a megyei vagy a táblabírósági elnökök embere, és a pártok embere sem - szögezte le lapunknak nyilatkozva Baka András főbírójelölt. A strasbourgi emberi jogi bíróságról az idén januárban hazatért Baka kijelentette: nem gondolja, hogy azért támogatja az államfő, mert korábban egy intézetben dolgoztak. Más-más osztályon tevékenykedtek, és csupán köszönő viszonyban voltak. Nem tudja ugyan, hogyan került szóba a neve, de úgy véli, Sólyom Lászlót az vezérelhette, hogy célszerű lehet egy kívülről jött embernek adni esélyt az igazságszolgáltatás problémáinak orvoslására.

- Sajnálatos, hogy amint a jelölés híre február végén kiszivárgott, azonnal megkezdődtek a találgatások, és bár kívülről jött emberként alig ismerhetnek, sokan siettek véleményt mondani - jelentette ki lapunknak. Most úgy érzi magát, mintha egy lövészárokban állna, mert rá vetül a bíróságok - eddig jórészt csak a házon belül megmutatkozó - megosztottsága, amely a talán soha ki nem beszélt problémák és feszültségek miatt alakulhatott ki.

Baka úgy gondolja, hogy ezzel a megosztottsággal szembesült az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) által tartott meghallgatáson is, de erről a továbbiakban nem kíván nyilatkozni. Nem szeretné ugyanis, hogy az igazságszolgáltatáson belüli feszültségeket a legkisebb mértékben is a személyéhez kössék, hiszen a most már általa is észlelt problémáknak sem okozója, sem pedig részese nem volt.

Az OIT ülésén senki nem minősítette alkalmatlannak, sőt egyáltalán nem minősítették az elhangzottakat - állítja Baka. Csupán annyit közöltek vele, hogy hét nem és hat igen szavazatot adtak le, két voks érvénytelen, ezért a testület nem támogatja. Maga ezért szerencsésebbnek tartaná, ha a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjára javasolt személyt később nyilvánosan hallgatnák meg.

A főbírójelölt a strasbourgi munkájáról egy hetilapban közölt elemzésre azt válaszolta, hogy egy bíró tevékenységének következetesnek és állandóságot tükrözőnek kell lennie. Nem hiszi, hogy munkásságát kizárólag különvéleményei elemzésén alapuló módszer alapján lehetne megítélni. Határozottan vallja ugyanakkor, hogy a strasbourgi ítélkezésben konzervatív és liberális elveknek egyaránt tükröződniük kell. E nélkül vagy csak az állam, vagy csak a panaszos nyerhetne.

Arra a felvetésünkre, hogy az OIT-ben elszenvedett kudarc és a személye ellen irányuló támadások miatt nem lenne-e jobb megoldás, ha visszalépne, Baka kijelentette: ezen nem gondolkodott. Eltökéltségének oka, hogy a mellette kiálló táblaelnökök mellett sok más bíró is támogatásáról biztosította. Mindazonáltal elég szerencsétlen, hogy a szakmai elképzelései helyett efféle kérdésekre kell válaszolnia - mondta Baka -, mert szívesebben szólna arról, milyen problémákat lát a bíróságokon.

Ilyen például az eljárások elhúzódása, az egyes bíróságokon felhalmozott ügyhátralék, a nem peres ügyek számának növekedése. Szerinte a területi egyenlőtlenségeket is meg kellene szüntetni, mert abszurd, hogy a bírák egy része az átlagos ügyszám többszörösével küzd, míg némelyik bíróságon alig van akta. Szívesen beszélne arról is, hogy az ítélkezés színvonala és a munka hatékonysága terén is van mit javítani. Korrekcióra szorul a bírósági igazgatás rendszere, és a bírák továbbképzésének rendje. Ez utóbbi kapcsán leszögezte: nem lehet csupán az érintettekre bízni, hogy részt vesznek-e a továbbképzéseken.

Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága ma hallgatja meg Bakát, de érdemi döntést a testület nem hoz. Így egyelőre az sem derül ki, hogy a pártok támogatják-e őt. A jobboldali ellenzék ugyan jelezte, hogy alkalmasnak tartja a főbírói poszt betöltésére, de a szocialisták még hezitálnak, az SZDSZ pedig elutasítja.

Ezzel kapcsolatban Baka hangsúlyozta: 1990-ben annak az Országgyűlésnek volt pártonkívüli tagja, amelyben minden képviselő pártállástól függetlenül alakítani, tevékenykedni akart. Úgy gondolja, hogy bármennyi ideig, bármelyik párt színeiben ült valaki a rendszerváltoztatás utáni első parlament tagjai között, büszke lehet rá.

Baka egyébként néhány hete a Fővárosi Ítélőtábla kinevezett bírája. Néhány külföldi egyetemtől és kutatóintézettől is kapott ajánlatokat, de mindenképpen haza akart térni, és több lehetőség közül döntött a bíráskodás mellett. Ha nem lesz főbíró, ott fog ítélkezni. S hogy lesz-e? A jelölt visszakérdez: "Tudja valaki, hogy mire lehet számítani?"

Tudja itt valaki, hogy mire lehet számítani?