Heltai Miklós, a MÖSZ szakértője javaslatukat indokolva azt mondta: a jelenlegi eszközök nem elégségesek a probléma kezelésére. A korábbi iskolaigazgató szerint a jelenlegi közoktatási törvény alapján a magatartási szabályokat súlyosan, sokszor kriminálisan megsértő tanulókat nem lehet megbüntetni.

A javaslat értelmében fegyelmező eszközként alkalmaznák az intést, a megrovást, a szigorú megrovást, vagy az egyik osztályból a másikba történő áthelyezést is.

Aáry-Tamás Lajos az oktatási jogok miniszteri biztosa kiemelve, hogy az oktatás közügy, közpolitikai kérdés, kifejtette: az iskolai erőszak túlmutat az iskolán. Olyan társadalmi jelenség, amely nem pedagógiai probléma. Az erőszak iskolai keretek között csak pedagógiai módszerekkel nem kezelhető, aki ezt megpróbálja - tapasztalatai szerint - biztos kudarcra van ítélve.

A biztos szerint meg kell védeni a pedagógusokat, akik sokszor eszköztelenek egy-egy ilyen kérdés kezelésében. A tanár mellett azonban sokan vannak még, akik rendelkeznek eszközökkel, tapasztalatokkal és segíthetnek. Példaként említette a családsegítőket, iskolapszichológusokat, ifjúságvédelmi felelősöket. Szerinte bűncselekményt követett el az a 14 évét már betöltött fiatal, aki tanárát bántalmazta. Márpedig bűn nem maradhat következmények nélkül - hangsúlyozta.
Megjegyezte: az OECD-tagállamai közül egyedül Magyarországnak nincs stratégiája az iskolai erőszak visszaszorításáért.

Nagy-Rónai László, az oktatási tárca szakmai tanácsadója a pedagógiai lehetőségek erősítését hangsúlyozta, s szerinte átfogó jogszabály-módosításra nincs szükség. A pedagógusok nem a jogszabályokat fogják elolvasni egy-egy ilyen helyzet előálltakor. Közölte: nem lehet kamaszkorban, egy különösen érzékeny időszakban kizárni ezeket a gyerekeket az iskolákból.

Gémesi György, a MÖSZ elnöke csodálkozott a tárca álláspontján. A minisztériumi bizottság javaslatában egyetlen olyan pont sincs, ami érdemben változtatna a helyzeten - mondta. Kifogásolta, hogy kizárták az önkormányzatokat a tárca bizottságából, s a MÖSZ csupán megfigyelőként vehetett részt.

Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke átmeneti kizárást tartana szükségesnek a diákok agresszív viselkedése esetén. Ha a közösség nem tudja jelezni a tanulónak, hogy magatartása elfogadhatatlan, súlyos normasértést követett el, azzal a gyereknek ártanak a legtöbbet. Ez a magatartásforma rögzül, s felnőttként börtönbe kerül - vélte.

Zsigó Róbert, a parlament oktatási bizottságának fideszes alelnöke őszinte párbeszédet szorgalmazott. Álláspontja szerint az elmúlt évek döntései odavezettek, hogy ma már nincs tekintélye a pedagógusoknak. Szükségesnek tartotta az iskolai nevelés színtereinek megerősítését, és szerinte meg kell egyezni bizonyos magatartási követelményekben is.

Az ülésen Gémesi György sajnálatának adott hangot, hogy Szabó Zoltán a parlament oktatási bizottságának szocialista elnöke "nem kívánt részt venni" a kerekasztalon. Ez - mint mondta - minősíti a bizottsági elnök hozzáállását. Sajnálatát fejezte ki Hiller István távolmaradása miatt is, holott eredetileg a tanácskozás kezdetét is hozzáigazították.

Az elmúlt hónapokban több tanárverés is történt. Múlt kedden a gyermekeit oktató pedagógust egy szülő bántalmazta a Heves megyei Dormánd iskolájában; az asszony azért támadt rá a tanárnőre, mert a nevelő egy nappal korábban szóbeli figyelmeztetésben részesítette egy iskolai szabályszegés miatt két gyermeket.

Március 21-én, Budapesten, egy VIII. kerületi középiskola 16 éves diákja fizikaóra alatt odament tanárához, belerúgott, lökdöste és egy fém csapteleppel fenyegette. Március 14-én iskolaigazgatót vert meg a Nógrád megyei Őrhalomban egy házaspár, akik azon háborodtak fel, hogy fegyelmezetlenül viselkedő lányukat a pedagógus elültette a helyéről.

(MTI)