A Magyar Rádió Zrt. elnöke még ennyit sem tett. Holott e jelentés egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a létszámleépítések indokoltsága nem állapítható meg. Most aztán kapkod, riportereket, műsorvezetőket, műszakiakat, kommunikációs irodavezetőt és szegedi stúdióvezetőt vesz föl - részben pályázatok nélkül - a kirúgottak és elüldözöttek helyett.

A minap Baja Ferenc, a Táncsics Mihály Alapítvány leváltott vezetője nyilatkozta a Népszabadságban az MSZP alapítványáról, hogy "az ÁSZ vizsgálata is megállapította, hogy szabályszerűen működött és működik". (Le kellene térni a kényszerpályáról, május 3.) Szerencsére az ÁSZ-jelentések nyilvánosak; nézzük hát, mit is tartalmaz ténylegesen a 0751. számú, idén januárban nyilvánosságra hozott dokumentum a Táncsics Mihály Alapítvány 2005-2006. évi gazdálkodásáról.

A jelentés összefoglalója szerint legutóbb az alapítvány 2003-2004. évi gazdálkodását ellenőrizték, és először azt vizsgálták, orvosolta-e az alapítvány az akkor megállapított hiányosságokat. Az új jelentés szerint csak részben. Vagyis az alapító okiratban továbbra sem rögzítették a kuratóriumi határozatok érvényességéhez szükséges szótöbbség viszonyítási alapját. Ez azt jelent(het)i - teszem hozzá én -, hogy a határozatok érvényessége elvileg nem minden esetben állapítható meg. A szervezeti és működési szabályzat nem szabályozta az információs központ, valamint a 2006-ban létrehozott kutató és nemzetközi kapcsolattartásért felelős munkacsoportok működési rendjét és szabályait. Az SZMSZ nem volt összhangban az alapító okirattal a kuratóriumi elnök és az alapítványi igazgató feladat-, hatás- és felelősségi körét illetően az éves tervek és beszámolók, a belső szabályzatok, a belső és külső ellenőrzések tekintetében.

Mivel a félmilliárd forintos vagyonnal rendelkező alapítvány jelentős összegekkel támogatott különböző rendezvényeket és alkotásokat, igencsak meglepő az elszámolás rendje. A támogatási szerződések ugyan előírják, milyen dokumentumokat kell csatolni, de azt már nem büntetik, ha valaki nem számol el határidőre, sőt, a hiánypótlással is késlekedik. Ennek következtében az elszámolások 41 százaléka (csaknem a fele) elhúzódott, ráadásul a késlekedők 92 százaléka (!) nem is kért határidő-módosítást, mert minek. A kuratórium a csalásokat nem akadályozta meg a számlák ún. záradékolásával, ami azt jelenti, hogy a pályázó a számla eredeti példányán nyilatkozik arról, hogy azt más célra nem használta föl. A civil szféra ismerői - márpedig az alapítvány igazgatója ilyen személy - tudják jól, mekkorákat lehet "játszani" a számlákkal. A Táncsics Alapítvány által elfogadott elszámolások 24 százaléka volt hiányos; e hiányokat csupán az alapítvány helyszíni ellenőrzései során pótolták. Egyébként a kuratórium - a saját szabályzatától eltérően - a honlapján nem hozta nyilvánosságra a befogadott pályázatokat és a támogatásokról szóló döntéseket.

Az alapítvány számviteli politikája nem rögzítette az alapítványi célú tevékenység közvetett és közvetlen költségeinek elkülönítési rendjét és szabályait. Ez olyan súlyos hiba, ami miatt még a legkisebb civil szervezetet is megdorgálja az ügyészség és - adott esetben - az APEH.

A kuratórium 2006-ban Kapcsolat.hu néven egyszemélyes kft.-t hozott létre, amelyben szintén elkövettek szabálytalanságokat. Baja Ferenc az említett cikkben nagyon büszke erre a cégre, mert szerinte a Táncsics Alapítvány az elsők egyikeként hozott létre nonprofit kft.-t. Nos, nonprofit gazdasági társaságok már másfél évtizede léteznek, igaz, a civil szervezetek méretei miatt általában bt. formájában. A dicsekvés helyett inkább azt kellett volna megindokolni, hogy - néhány vezetői állás megteremtésén kívül - ugyan mi szüksége volt az alapítványnak egy gazdasági társaságra is. Az újságolvasó csak találgathat.

A szerző hangmérnök, újságíró