Egy háromszáz forintos kapucsínó árából jó esetben kilenc forintot kap a kávé termelője, egy kiló banán bolti árának pedig mindössze másfél százaléka üti az ültetvényen dolgozók markát. A világon 240 millió gyerekmunkást zsákmányolnak ki - többek közt a banánültetvényeken, a kávé-, a kakaófeldolgozó üzemekben és a varrodákban. Az örvendetesnek egyáltalán nem nevezhető adatokról május 10-én, a margitszigeti Holdudvarban, az idei fair trade - méltányos kereskedelem - világnapján számoltak be.

Tömegeket ugyan nem vonzott az esemény, de a pergő afrikai dobszó mégis jó néhány embert sikerrel csalogatott a méltányos kereskedelemből származó termékeket népszerűsítő asztalokhoz. A program nem titkolt célja, hogy magasabb felvásárlási ár segítségével jobb megélhetést biztosítsanak a harmadik világ hátrányos helyzetű termelőinek; emellett érvényre juttassák az emberjogi és környezetvédelmi szempontokat. Ennek keretében az importőrök gyakran közvetlenül a kistermelőktől vagy az általuk alakított termelőszövetkezettől szerzik be az árukat, így növelik - az egyébként jellemző 10-12 százalékról közel 30-ra - a termelőhöz jutó bevételt. Ennek egy részét (általában 1-2 százalékot) az adott közösség fejlesztésére - az oktatási és az ivóvízhálózat javítására, nyugdíj- vagy egészségbiztosítás fizetésére - fordítják. A fair trade logó garanciákat ad - hangoztatták a szervezők. Az ezzel ellátott termékek elkészülésében biztosan nem működtek közre gyerekek. Az árakat lenyomó multinacionális vállalatok, a tőzsdei spekulációk is kimaradtak a kereskedelmi láncból, így a termelő a valós költségeihez igazodó, megélhetését biztosító, méltányos fizetséget kap.

A mozgalom a hatvanas években indult, forgalma tavaly meghaladta a 2,4 milliárd eurót, amelynek nagy részét Európa adja. Ezeket az árukat úgynevezett világboltok kínálják a fogyasztóknak, ám már egyre több áruházláncnál is megtalálhatóak. Angliában a Tesco, Franciaországban az Auchan, Németországban a Lidl, a Spar, Ausztriában a DM kínál méltányos kávét, teát vagy épp csokoládét.

Míg az Egyesült Királyságban százból hetven ember ismeri a fair trade logót, Olaszországban pedig már 2005-ben is ötszáz világbolt működött, Magyarországon egyelőre marginális a piac. Becslések szerint a 2007-es forgalom mindössze 30 millió forint volt. Az első hazai világbolt 2006 novemberében nyílt a fővárosban, a Deák téren, de a gyér érdeklődés miatt bezárt. A fair trade termékek így jelenleg online értékesítéssel jutnak el a vásárlókhoz. A kereslet a Brazíliában készülő, százszázalékos narancslé iránt a legnagyobb, amiért 590 forintot kérnek literenként. A méltányos kereskedelemből származó cikkeket árusító boltok, kávézók, vendéglátóegységek, a támogató civil szervezetek és az aktuális rendezvények listája az interneten a www.fairvi lag.hu címen érhető el. A magyar fairtrade-esek csak olyan áruk importját támogatják, amelyek itthon nem állíthatók elő, mivel a helyi termékek vásárlása a magyar gazdák megélhetését biztosítja.

- Pályázati források segítségével nemsokára elkészül egy kiadvány, amelyben a méltányos és a hagyományos termékeket hasonlítjuk össze. Ezeket olyan kis boltok tulajdonosaihoz juttatjuk el, ahol az eladónak személyes kapcsolata van a vevőkkel, így el tudja mondani, mi a fair trade, és válaszolni tud a kérdésekre. Zöldpolcokat is kialakítunk, ahol a környékbeli termelők árui mellett helyet kapnak a méltányos kereskedelemből származó cikkek - tudtuk meg Újszászi Györgyitől, a Fair Világ Méltányos Kereskedelem Szövetség elnökétől, a Védegylet munkatársától.

A mozgalomnak már vannak eredményei. Egy Nairobi melletti üzemben agyagból készítenek ékszereket, étkészleteket. A 150 dolgozó kilencven százaléka a nyomornegyedből jár be dolgozni. Bérmosással legfeljebb negyven kenyai schillinget keresnének, de így az átlagfizetésük 120 schilling, a munkaidő pedig csak napi 8,5 óra.

- Ahhoz, hogy egy gyártó vagy egy szövetkezet csatlakozhasson a méltányos kereskedelem rendszeréhez, sok környezetvédelmi, mezőgazdasági, emberjogi kritériumnak kell megfelelnie, és a licencdíj is magas - ezt már Czinege Rita mondta lapunknak, aki hat hónapig volt önkéntes Guatemalában. Akiknél mi voltunk, még nagyon messze álltak attól, hogy fair trade árukat gyárthassanak. Az üzleti tervezésben, a gyümölcsrendelésben, az áralkukban próbáltunk segíteni, angol nyelvi kurzust kerestünk nekik, és felvettük a kapcsolatot a helyi gazdasági minisztériummal, hogy közvetíteni tudjuk, mire lenne szükségük. Jelenleg Ázsia, Afrika, Latin-Amerika 50 országából 420 termelőszövetkezet vesz részt a méltányos cikkek - kávé, tea, kakaó, nádcukor, csokoládé, banán, méz, bor, rizs, gyümölcslevek, szárított és friss gyümölcsök, sporteszközök, virágok - előállításában, mintegy 800 ezer farmer és munkáscsalád számára biztosítva tisztes megélhetést.

Fair trade nap a Margitszigeten