A kegyeleti ünnepségre a motoli köztemetőben, a kommunista rendszer volt politikai foglyainak korábban jeltelen és eltitkolt közös sírjánál került sor, a 90-es évek végén létrehozott emlékmű előtt. Cseh történészek - az Esterházy család kérésének eleget téve - tavaly kiderítették, hogy a morvaországi Mírov várbörtönben 1957-ben elhunyt Esterházy János urnája a motoli köztemető ezen közös sírjában található.

Csehországban május 10. a kommunista rendszer áldozatainak emléknapja. A csehországi Politikai Foglyok Konföderációja ebből az alkalomból rendszeresen hivatalos megemlékezést tart a motoli temetőben, s ehhez kapcsolódott az idén nem hivatalosan a magyarok megemlékezése.

A csehországi magyarok nevében az Együttélés politikai mozgalom magyar tagozatának, míg a szlovákiai magyarok nevében a pozsonyi öregcserkészek képviselői helyezték el a megemlékezés és a tisztelet koszorúit, virágait a központi emlékműnél. Az ünnepségen elhangzott beszédek méltatták Esterházy János személyiségét és életművét. A megemlékezés végén a résztvevők közösen elénekelték a Szózatot.

Esterházy János a XX. század harmincas éveiben előbb a szlovákiai Országos Keresztényszocialista Párt, majd az Egyesült Magyar Párt elnöke volt. A II. világháború alatt a szlovákiai Magyar Párt elnöke volt, s a pozsonyi parlamentben 1941-ben egyedül szavazott a zsidótörvény ellen. A háború után a Szovjetunióba hurcolták, Csehszlovákiában háborús bűnösnek nyilvánították és halálra ítélték, majd később az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták. 1957 márciusában súlyos betegen a börtönben halt meg. Holttestét elhamvasztották, de urnája elhelyezésének a helye fél évszázadon keresztül ismeretlen volt.

A csehországi magyarok 1998-ban Esterházy-emlékművet hoztak létre a mírovi rabtemetőben, ahol minden év júniusában emlékünnepséget rendeznek. Miután tavaly kiderült, hogy az Esterházy-hamvak a prágai motoli köztemetőben vannak elhelyezve, tervezik hasonló megemlékezés rendszeres megrendezését Prágában is. Az elképzelések szerint a motoli emlékhelyen egy Esterházy-tábla is elhelyezésre kerülne, de ehhez a cseh hatóságok hivatalos beleegyezésére van szükség. Tekintettel azonban arra, hogy Esterházy Jánost eddig sem Szlovákia és sem Csehország nem volt hajlandó rehabilitálni - így a politikust papíron továbbra is háborús bűnösként tartják nyilván - nehéz megmondani, hogy milyen eredménnyel végződik az esetleges táblaállítási kérelem.

Az Esterházy-hamvak felkutatásához nem hivatalos módon és úton nagy segítséget nyújtott a családnak Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter. A Prágai Tükör című csehországi magyar folyóiratnak nyilatkozva Schwarzenberg tavaly ősszel elmondta, hogy nagy tisztelője Esterházy Jánosnak, elsősorban a háború alatti állásfoglalásaiért.    "Ne feledjük el, hogy abban az időben, amikor a németek lerohanták Lengyelországot, s ebben sajnos a korabeli szlovák állam is segítséget nyújtott nekik, Esterházy segítette a lengyel menekülteket. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a szlovák parlamentben ő volt az egyedüli, aki az antiszemita törvények ellen szavazott. Az adott időben ez erős jellemet és bátorságot igényelt. Ezért nagyon tisztelem" - fejtette ki az interjúban a politikus, akinek a nagymamája magyar volt.

(MTI)