Tegnap a miniszterelnök "megüzente" az állami Magyar Villamos Művek (MVM) közgyűlé-
sének: a céget igenis szétválasztják. Az említett grémium döntései azonban ennek lendületét legalábbis megkérdőjelezik.
Kettévágják az MVM-et
- Soha még gazdasági kérdésben ekkora nyomás nem nehezedett rám annak érdekében, hogy változtassak a véleményemen - árulta el Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az MVM tervezett szétválasztásáról tegnap, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) konferenciáján. De biztosította a jelenlévőket, nem módosít álláspontján. E szerint leválasztják az állami áramcégről a Mavir névvel jellemzett elektromos vezetékhálózatot és a hozzá tartozó rendszerirányítást, és ebból a tőzsdén közvetlenül adhatnak el részvényeket. Az MVM a jövőben megmarad nagykereskedőnek, illetve a legnagyobb energiatermelő, a Paksi Atomerőmű tulajdonosának. Ezt az MVM-et - az eredeti terveknek megfelelően - szintén tőzsdére viszik. Arra a kérdésünkre, hogy mikor, a miniszterelnök úgy válaszolt, hamarosan.
A konferencián nézőként jelen lévő Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára ugyanakkor lapunknak úgy becsülte, a jövő év elejével mindkét társaság megjelenhet a tőzsdén. Megerősítette: az állam nem kívánja a most leválasztandó vagyonrészt az MVM számára "kifizetni": tulajdonosi jogával élve kettéválasztja a társaságot. Azzal nem értett egyet, hogy egy ilyen jogi eljárás önmagában akár egy évet is igénybe vehet, és csak ezután jön a tőzsdei bevezetés előkészítése.
Gyurcsány Ferenc úgy vélte: az MVM természetes módon küzd a saját érdekéért, így akár ellenezhetné is a terveket. Az országnak viszont mindenképpen a szétválasztás az érdeke. A szektorban a verseny - a GVH, a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Energia Hivatal véleményének megfelelően - a fogyasztók érdekét szolgálja - mint fogalmazott, "úgy, mint a színházak vagy a pékek esetében". Az MVM-nek kiemelt helyzetet teremtő hosszú távú áramvásárlási szerződésekről ugyanakkor nem szólt. Értesülésünk szerint a kormány akkor, ha az unió nem emel vétót az MVM által több évtizedről öt évre csökkentett szerződések ellen, nem fogja ellenezni az MVM számára az eddigieknél kisebb, de továbbra is kiemelt piaci helyzetet biztosító megállapodásokat. Az Európai Bizottság vizsgálója, Kovács Kristóf a konferencián leszögezte: a biztosság nem támogatja sem a több évtizedes, sem az annál rövidebb időtartamra újrakötött, versenykorlátozó megállapodásokat. Értesülésünk szerint - ami ellentétben áll a magyar államigazgatás és az MVM által tolmácsolt állítólagos EU-állásponttal - Brüsszel az MVM által újrakötött szerződéseket sem tartja versenybarátnak. Igaz, azt elismerik, hogy azok már valóban nem tartalmaznak "az erőműveknek nyújtott bújtatott állami támogatást". Az újrakötött szerződésekről viszont az EU nem folytat vizsgálatot.
A miniszterelnök felszólalásában "üzent" az MVM tegnap tartott közgyűlésének is. Kifejtette: a cég tulajdonosi gyűlésén visszahívják Kocsis István eddigi vezérigazgatót, az igazgatóság pedig "külső emberekkel" cserélődik ki (ez megtörtént - a szerk.). Szerinte az új tagok feladata, hogy "a túlhatalomra törekvő vállalatvezetési érdekekkel szemben" a többségi tulajdonos, vagyis az állam, a kormány, az ország érdekeit képviseljék. Ez pedig a fogyasztókat szolgáló, tisztességes verseny feltételeinek kialakítása.
A közgyűlésen megválasztott tagok ismeretében ez a kép árnyalódik. Korábbi információink, a tulajdonos Magyar Nemzeti Vagyonkezelő szerdai, illetve az MVM tegnapi közleménye alapján Mártha Imrét, a cég eddigi vezérigazgató-helyettesét nevezték ki - június elejével - vezérigazgatónak és igazgatósági tagnak. Elnök pedig várhatóan az a Lengyel Gyula lesz, aki már eddig is tagja volt az igazgatóságnak.
Ők ketten eddig többször is hitet tehettek a cég egyben tartása mellett. Igaz - mint ahogy a tegnapi MVM-közlemény idézi a felügyelőbizottság megállapításait -, mindvégig csupán az állami tulajdonos által korábban kijelölt stratégia mentén. Bár tegnap lapunknak sem Mártha Imre, sem Lengyel Gyula nem nyilatkozott, alapjaiban bizonyára mégis hajlanak a kormányzat által megkövetelt változtatások végrehajtására. Kocsissal együtt az állami tulajdonos visszahívta Karl Imrét, illetve elfogadta az eddigi elnök, Vásárhelyi István és Voszka Éva lemondását is.
Az igazgatóságba "kívülről" beválasztották Gordos Pétert, Nagy Józsefet, Kamarás Zoltánt és Pál Lászlót. Utóbbi szakember legutóbb egy energetikai magáncégnél tevékenykedett, de korábban vezette a Molt és az MVM-t. Az MVM vezérigazgatói székében Kocsis István elődjeként többször is elkötelezte magát a cég egyben tartása, a rendszerirányítás MVM-be helyezése mellett. Pál László tegnap lapunknak úgy nyilatkozott: jelenleg nincs véleménye a várható átalakításokról, mert csak a jövő héten kezdi el áttanulmányozni az iratokat.
Kapolyi László veheti meg a Vértesi Erőművet
A közgyűlésről szóló MVM-közlemény végén kiderül, hogy a vállalat a Kapolyi László érdekkörébe tartozó System Consultinggal kezdi meg az eladási tárgyalásokat a Vértesi Erőműről. A szénerőművet, amelynek átalakítását az áramárba épített "szénfilléreken" keresztül támogatjuk, már az Orbán-kormány is megpróbálta eladni, ám azóta is rendre pártában maradt. A parlament MSZP-padsoraiban ülő szociáldemokrata elnök-vállalkozó és az MVM már eddig is több közös ügyletben vett részt.