- A társadalom gyakran felerősíti „az idősek használhatatlanok” érzést, de ennek nem kellene feltétlenül így lennie. Sokszor, amikor a fiatalokra néz az ember, szülés után, harminc évesen úgy elhagyják magukat, mintha nem lenne még további minimum negyven évük hátra – mondja Molnár Zsuzsanna, 52 éves budapesti pedagógus. – Igénytelenül öltözködnek, nem törődnek magukkal. Külföldön a velem egykorúak farmerban járnak, és sportosan öltözködnek, sőt néha fiatalabbnak tűnnek, mint itthon a harminc-negyven év közöttiek. De az is igaz, hogy mindig mindenki, csak a fiatalokkal foglalkozik: a médiában csak fiatalokat látni, mintha egy idősebb nem tudná elmondani a híreket például. Ráadásul nekünk ötven felettieknek még reklámokat sem készítenek.

Öreg, aki annak érzi magát

Felmérések szerint, ha pozitívan állunk az öregedéshez, tovább élhetünk.

„Egy ember akkor idős, ha annak érzi magát” - mondja a tanárnő. – Sok függ attól, hogy mennyire vagyunk aktívak. Aki magányos és magába roskad, az hamarabb is öregszik. Bár a társadalomban működnek a sztereotípiák, bárki kiteljesedhet idősen is, amennyiben érez elég erőt és bátorságot hozzá.

Magyarországon a statisztikai adatok szerint, a lakosság csaknem tizenhárom százaléka ötven és hatvan év közötti, húsz százaléka pedig hatvan feletti.
-A társadalom folyamatosan növekvő rétege ez a korosztály, és egyre inkább bekerül a „még nem is öreg” kategóriába. A nőknél is látszik, hogy megtartják mára 50-60 között a szexuális vonzerejüket a társadalmi térben – közli megkeresésünkre Zsolt Péter, szociológus. - A férfiaknak könnyebb dolguk van és volt, nekik a hatalom csúcsa lehet ez az időszak. Ráadásul az 50 feletti férfiak túl vannak a kapuzárási pánikon, és kevesebb fiatalság visszaszerzési próbálkozás, valamint kalandkeresés jellemzi őket, mint a negyveneseket.

-Rengeteg fiatallal vagyok körülvéve, így én magam is fiatalabbnak érzem magam – meséli Molnár Zsuzsanna. - Először az volt furcsa, amikor a saját gyermekeim korosztálya „csókolom”-mal köszönt. Aztán később akkor éreztem öregnek magam, amikor a különböző reklámokban már a harmincasoknak ránctalanító krémeket ajánlottak. Lelkileg fiatalnak érzem magam, és tele vagyok energiával, kár, hogy a társadalmi szokások ráerősítenek, hogy az ember néha ne így érezze.

A média és az idősek

- Az egyre növekvő létszámú, idősebb korosztállyal számolni kell – hangzott el nemrégiben a Magyar Fogyasztó Platform által rendezett „Magyar fogyasztó 50+” konferencián. – Ma már többen vannak a hatvan év fölöttiek, mint a tizennégy év alattiak, ami önmagáért beszél. Az unióban 2050-ig a 69-75 év közötti idősek 25-26 millióval lesznek többen – mondta el Kozák Ákos, a Gfk Hungária ügyvezető igazgatója. – Nálunk az időseknek legtöbbször elkölthető vagyona sincs, miközben az Egyesült Királyságban ötven év felettiek kezében van a nemzeti vagyon háromnegyede.

A médiának óriási szerepe van az ötven év felettiek „elhanyagoltságában”, és ez nem csak és kizárólag a reklámokban keresendő. Amíg például a külföldi televíziókban a műsorvezetők fele ötven év felett jár (bár ez meg sem látszik), addig nálunk csak a fiatal arcok váltják egymást. Az sem feltétlen igaz, hogy ennek a korosztálynak nincs elkölthető vagyona. Többségük ugyanis még dolgozik, a gyermekei pedig felnőttek, akik már saját keresettel rendelkeznek. Ezek az emberek igenis komoly vásárlóerővel rendelkeznek, és alig várják, hogy valaki rájuk is figyeljen.

És ha már reklámok, akkor alig találni olyat, amely kimondottan ezen réteget célozná meg. A többség ugyanis a 18-49 éves korosztályra fókuszál, és oda pozícionálja termékeit. Amíg például külföldön külön „csomagokat” ajánlanak az ötven év felettiek utazásaira, addig nálunk az utazások többsége is a fiataloknak szól. Pedig ez a korosztály is vásárol autót, elutazik külföldre és törődik szépségével. Többségük nagyon is aktív, és sok nő ilyenkor is foglalkozik a külsejével.

-Valójában szakmai indok nincs arra, hogy nagyon kevés reklám készül az 50 feletti korosztálynak. Általában véve igazak azok a társadalmi trendek, hogy minél idősebb az ember, annál inkább csökken az életszínvonala. Az 50 és 60 év közöttiekre jellemző, hogy már kiröppentek a gyerekek, felszabadul az idejük és felhalmoztak annyi anyagi forrást, amiből megengedhetik maguknak, hogy például utazgassanak, ráadásul igény is van rá – közli megkeresésünkre Dr. Babocsay Ádám, reklámpszichológus. - A 60 feletti magyar nyugdíjasoknál már nem ennyire egyértelmű a helyzet. A legtöbb reklámcég úgy gondolja, hogy ez a réteg anyagiak terén nem áll túl jól, ezért nekik nem érdemes bármilyen formában kommunikálni, hiszen nem képeznek fizetőképes keresletet. A magyarországi reklám sajnos úgy tekint erre a rétegre, mintha „fél lábbal a sírban lennének”!

Berögzült sztereotípiák

A hazai reklámok többsége csak az inkontinencia betéteket, a porcerősítőt és a műfogsorragasztót ajánlja ennek a korosztálynak. Babocsay Ádám szerint ennek azonban nem így kellene lennie. Az általános célcsoport kategóriákba ők is beletartoznak: így például ők is vásárolnak ásványvizet, náluk is van igény márkás autó vásárlására, vagy szeretnének eljutni olyan utazási célpontokra, amelyek például az egzotikus ázsiai országokba szólnak. Vagy akár síelni is szeretnének és nyilvánvaló, hogy az ehhez kapcsolódó márkák őket is érdeklik. A legtöbb márka tehát megtehetné, hogy megszólítja az 50 év felettieket, de mégsem teszi.

A nyugati jóléti társadalmakban ez a réteg komoly vásárlóerőt jelent, mert tehetősebbek, nagyobb felhalmozott anyagi lehetőségeik vannak. Ott rájöttek, hogy például a 30 éves korosztályt sokkal kevésbé érdeklik a nyugdíjas befektetések, hiszen még nem abban a korban vannak, hogy ezeket felfogják, vagy egyáltalán foglalkozzanak vele. Míg az ötven év felettiek ezzel elérhetők, mert fogékonyak rá. A jó példák sajnos hiányoznak Magyarországról. (Külföldön sok reklámot láthatunk ebben a témában, ezek egy része kifejezetten megnyerő: beül egy férfi egy Land Roverbe, amit éppen akkor vásárolt és fogja magát és elmegy Afrikába fotózni, mert ez volt az álma, ennyi idős korára pedig a felhalmozott pénzének köszönhetően meg is teheti.)

-A márkáknak van jelentősége az idősebbeknél is, csak más aspektusokat vesznek figyelembe, mint a fiatalok – mondja a reklámpszichológus. - Előnyben részesítik azt, hogy valami tartós, megbízható, már bizonyított, stb., míg a fiataloknál státuszszimbólum a márkás ruha vagy bármilyen termék. Például egy UNICUM megvásárlása a fiatalok többségének nem a hagyományt, a büszkeséget és a magyarságot jelenti, az idősebb nagy része ezért veszi meg, vagy legalábbis erre gondol, amikor a vásárlást fontolgatja.

Milyen reklámokkal lehetne tehát ezt a korosztályt elérni? Nos szinte mindegyikkel, amellyel a fiatalok is elérhetők, de nyilvánvalóan máshogy, hiszen a fiatalok számára készített reklámok az ötven felettieket nem igazán érintik meg. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy számos előítélet látott már napvilágot ezzel a korosztállyal kapcsolatban: nem igazán mozdulnak ki otthonról, nem szeretnek és tudnak költeni, korukra való tekintettel nem igazán foglalkoznak a külsejükkel. Ezen kívül nem érdeklik őket az új technikai megoldások (pl. internet), félnek az újdonságoktól és még a bankkártyás vásárlásokat is visszautasítják. Nyilvánvalóan ilyenek is akadnak, de a többség igenis nyitott az új dolgokra, utazna, befektetne, és vásárolna.

-Az édesanyám már 55 volt, amikor megtanult internetezni, azóta le sem lehet szedni a hálóról – mondja Nagy Erzsébet, 22 éves budapesti főiskolás. – Édesapámmal már a fél világot bejárták, az interneten keresnek úticélt, aztán befizetik és mennek. Nagyon aktívak. Most kitalálták, hogy vásárolnak egy jobb autót, és azzal indulnak útnak. Azt mondják most jött el az ideje, már nem dolgoznak, viszont még előttük az élet és számtalan felfedezésre váró lehetőség. Élvezni kell az életet, amíg csak lehet!

Az idősebb generáció tudása

Az internet egyébként mindenképpen egyfajta lehetőséget jelent az idősebbek számára, hogy a társadalom hasznos tagjainak érezzék magukat, és a számukra még elérhető munkaerőpiaci lehetőségeket kihasználják. Ráadásul sokukat érdekli a világháló, és többségük kifejezetten gyakran használja. Azok előnyben vannak, akiknek gyermeke van, és az szívesen tanítja meg a számítógép kezelését.

Zsolt Péter szociológus szerint az 50-es évekbeli férfi, amennyiben aktív, voltaképp nem számít öregnek, sőt, lehet, hogy jobb munkaerő, mint a negyvenes. Esetükben nem probléma a hasznosságérzés. A nőkhöz képest azonban annyiban nehezebb a férfiaknak, hogy nincs akkora visszahúzódási lehetőségük: egy nő, ha férje van, és állása nincsen, 50 felett talál magának elfoglaltságot otthon vagy a családban. A férfiaknál sokkal fontosabb, hogy dolgozzanak, és így hasznosnak érezzék magukat.

A gond csak az, hogy már egy negyvenes is örülhet, ha állást talál magának, de ötven felett már meg kell barátkoznia azzal, hogy ha még van, akkor szerencsés, ha pedig nincs állása, akkor nagy valószínűséggel már nem is lesz. Sok munkahelyen tapasztalható a fiatalok és idősebbek közti ellentét: a korosabb generáció félti a munkahelyét, a fiatalabb pedig azt gondolja, hogy az idősebb foglalja a helyét, miközben az már akár otthon is lehetne. Így azonban ki adja át a tudást a fiataloknak? Ráadásul a munkából nem lehet kiöregedni, csak kiégni, de ennek semmi köze a korhoz.

Az élet minden szakaszának megvan a maga szépsége. Ha megtaláljuk azokat a szituációkat, amelyek örömet okoznak, és nem a korunkkal foglalkozunk – hiszen az öregség nem az évek számán múlik - akkor sohasem leszünk idősek, maximum papíron!