Szilárdnak nevezte a gazdasági alapokat az eurózónában Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, s reményét fejezte ki, hogy ha csökken is a gazdasági növekedés üteme, azért az iram érzékelhető marad. Igaz, közben az inflációs ráta jóval az EKB tűrési szintje, azaz két százalék felett alakul a következő hónapokban, de az euróövezet központi bankja mindent megtesz, hogy az energia- és élelmiszerár-emelkedés másodlagos hatásait tompítsa. Ezért nagy figyelemmel követi a bérmegállapodásokat. E tényezők alapján az EKB nem változtatott a négyszázalékos irányadó kamaton.

Az EKB athéni ülése előtt az olaj ára átlépte a hordónkénti 123 dolláros szintet is, megerősítve Trichet aggodalmainak jogosságát. A Bank of England öt százalékon hagyta a maga kamatát, lényegében az euróövezeti érvelést átvéve az inflációról és a növekedésről. A hét legfejlettebb ipari állam közül így is Nagy-Britannia bővülhet a leggyorsabban az idén, 1,6 százalékkal, bár sok elemző erőteljes fékeződésre számít a második fél évben.

Miután a Goldman Sachs a héten 150-200 dolláros olajárat vizionált 6-24 hónapon belül, az iráni illetékes miniszter tegnap egyetértését fejezte ki, mondván, a gyenge dollár és a nigériai belvillongások együtt drágítják a fekete aranyat. Szakértők azért megjegyezték, hogy a feltörekvő országok kereslete is fontos szempont.

Erre hivatkozott egyébként John Lipsky, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatóhelyettese a New York-i Külkapcsolatok Tanácsában elhangzott beszédében. A közgazdász szerint az inflációs félelmek a mérséklődő növekedés időszakában élednek újjá, s ezért nem zárható ki, hogy megismétlődik a hetvenes évek stagflációja. Emlékeztetett rá, hogy az energia-, nyersanyag- és élelmiszerárak a növekvő kereslet miatt emelkednek, vagyis az irányzat tartósnak ígérkezik, s a fejlett gazdaságok lassulása nem elegendő az árak megszelídítésére.

Trichet még érzekelhető növekedést remél