Tocsik Mártának a bruttó 804 millió forintos sikerdíjból bruttó 80,7 millió forint jár, a felvett összegből 562,5 millió forintot és annak kamatait vissza kell fizetnie - így döntött jogerős ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla, s ezzel lényegében lezárta a Tocsik-ügyet.
Tízmilliók Tocsik Mártának
Közel 12 éve óta húzódó jogvitát zárt le nemrég a Fővárosi Ítélőtábla. Tocsik Márta büntetőügye évekkel ezelőtt felmentéssel végződött, de az általa felvett pénzről egészen mostanáig folytak perek. Tocsik Márta több mint tíz évvel ezelőtt 804 millió forint sikerdíjat vett fel az ÁPV Rt.-től az önkormányzatokkal a privatizált cégek alatt fekvő belterületi földek ellenértéke ügyében folytatott tárgyalásai nyomán. A képlet: az államnak biztosan fizetni kell, de ha az önkormányzatok engednek az árból, gyorsabban - még az adott polgármesteri ciklusban - hozzájutnak az összeghez. Tocsik ebben az áralkuban vett részt, és a lealkudott összegekből kapott sikerdíjat. Hogy jogosan-e, azt több szervezet is vitatta.
A Legfőbb Ügyészség 1996-ban indított polgári pert az ÁPV Rt. és Tocsik ellen. A Legfelsőbb Bíróság jogerősen úgy döntött: jogszabályba nem, de jó erkölcsbe ütköznek a szerződések, ezért semmisek. A Fővárosi Bíróságot az eljárás folytatására utasította. A Legfelsőbb Bíróság 2003-ban felülvizsgálati eljárásában is hatályban tartotta a korábbi ítéletet. A döntés értelmében a Fővárosi Bíróságnak kellett tisztáznia, hogy Tocsiknak mennyit kell visszafizetnie.
A Fővárosi Bíróság első fokon úgy ítélte meg, hogy Tocsiknak 801 millió forintot és annak 1996 óta számított kamatait kell megfizetnie. Azaz Tocsik munkája mindössze 3,3 millió forintot ért.
A bíróság indoklásában egyebek mellett kifejtette: Tocsikot nem terhelte kockázat, nem a rátermettségén és ügyességén múlott az eredmény, az előre biztosított volt. Megállapította azt is, hogy szükségtelen volt a közvetítő bevonása. Az ítélet szerint Tocsik nem végzett érdemi munkát. A bíróság szerint a jogásznő nem bizonyította, hogy az önkormányzati igényeket tételesen ellenőrizte, illetve egyeztette. Nem találta bizonyítottnak azt sem, hogy Tocsik használta az ÁPV Rt. nyilvántartását az önkormányzati igények ellenőrzésére, illetve, hogy részt vett volna a szerződéstervezetek elkészítésében. A bíróság ezek alapján Tocsik munkájának értékét az ÁPV Rt.-nél foglalkoztatottak bére alapján határozta meg.
Tocsik fellebbezésében az ítéletnek a munkavégzésére vonatkozó megállapításait kifogásolta. Véleménye szerint a közreműködők igénybevétele éppen az önkormányzatok hiányos nyilvántartása, tájékozatlansága miatt lehetett indokolt.
A Fővárosi Ítélőtábla a közelmúltban hozott jogerős ítéletében - megváltoztatva a Fővárosi Bíróság döntését - úgy határozott: Tocsiknak nettó 562,5 millió forintot és annak 1996 óta számított kamatát kell az ÁPV Rt. részére megfizetnie. Másfelől: bruttó 80,7 millió forint jár neki az elvégzett munkája után. Az ítélőtábla szakértői véleményre alapozva állapította meg ezt az összeget.
Tocsik Márta ellen a 804 millió forint kapcsán az ÁPV Rt. (ebben a perben az alperestársa) - is pert indított. Azt a jogvitát e mostani ügy jogerős elbírálásáig felfüggesztették.
Tocsik Márta egyébként szerepel az APEH-nél nyilvántartott, 10 millió forint feletti adótartozást felhalmozó magánszemélyek listáján.