Újabb szennyhullámtól tartanak a táti lakosok
Környezetvédelmi és építési engedély nélkül kezdte meg a napokban a Holcim Hungária Zrt. a Nyergesújfalura tervezett cementgyárának alapozását – ez áll abban a sajtóközleményben, melyet három civil szervezet - a Válaszúton Alapítvány, a Zöld Sziget Egyesület és a Védegylet - írt alá. A civilek furcsállják, hogy a munkálatokat a hosszú hétvége előtti napon indították meg; pont akkor, amikor egyetlen hivatal sincs nyitva, és azt sem értik, hogy az építtetőnek miért van szüksége - megfelelő engedélyek hiányában - a területen nagy teljesítményű végtelenített csigás fúrókra.
Lapunk korábban beszámolt róla, hogy civilek az adatvédelmi ombudsman állásfoglalását kérték, mert az építtető nem tette lehetővé, hogy megismerhessék a környezetvédelmi hatástanulmányokat. A Holcim válaszul meghívta őket a március 20-i tanulmány ismertetésére, de a szervezetek között
A tulajdonos szerint a lábatlani cementgyár megérett a bezárásra. A 140 éves építmény elavult, korszerűtlen és körbenőtte a település. Legfőbb gondjuk, hogy terjeszkedni sem tudnak és helyette a 7 kilométerrel távolabbi Nyergesújfalu Ipari Parkban építenének egy teljesen újat, 70 milliárd forintos beruházás keretében. A cég azért döntött az új helyszín mellett, mert a közelben levő bányák kapacitását ki tudják használni, jó a közlekedés, és Európa legkorszerűbb cementgyárában – az eddigi 230 helyett - 280 embert foglalkoztatnának.
A gyár vezetése a hét elején sajtóközleményben tudatta a nyilvánossággal, nem kezdtek engedély nélküli építkezésbe április 29. és május 2. között. Talajmechanikai berendezéseket telepítettek a Nyergesújfalu Ipari Park területén és a munkálatok során a talaj stabilitását mérték különböző műszerekkel. A vizsgálat az építési engedélyezési eljárás dokumentációjához volt szükséges, és a megfelelő önkormányzati beleegyezéssel rendelkeztek. Ígérik, hogy Nyergesújfalun a legkörnyezetkímélőbb és legmodernebb gyárat építik meg. A legújabb technológiát alakalmazzák a cementpor leválasztására és elszívására. Ha mégsem kapnák meg az építtetéshez szükséges papírokat, akkor az elvégzett - egyébként is hasznos - vizsgálatok eredményeit eljuttatják az önkormányzathoz.
A Holcim kommunikációs igazgatója lapunknak elmondta: - folyamatosan tájékoztatjuk a környező településeken élőket, melyben fontos szerepe van a 4 települést képviselő Lakossági ellenőrző csoportnak. Igyekeztük bevonni a folyamatba ezt a három civil szervezetet is, de elzárkóztak attól, hogy a környezeti hatástanulmányt részletesen megismerjék. Az új gyárnak helyet adó Nyergesújfalu mellett Bajót, Mogyorósbánya és Lábatlan településekkel jó együttműködést alakítottunk ki, melyet megállapodásba foglaltunk. Márta Irén szerint a három civil szervezet közül, amely nem támogatja a beruházást, egyedül a táti Zöld Sziget Egyesület helybéli. A kommunikációs igazgató lapunknak határozottan állította: a környezeti hatástanulmány szerint biztos, hogy Európa legkorszerűbb cementgyára az ott élőkre nem lesz káros hatással, még extrém helyzet (baleset) esetén sem.
Kulcsfontosságú lehet a terjedési távolság
- A célunk az, hogy a cementgyár ne épüljön meg – mondta a NOL-nak Kostyál János a Zöld Sziget Egyesület vezetője. Véleménye szerint a gyár elsősorban hulladékégetéssel akart foglalkozni, és csak másodsorban cementgyártással, de a lakossági ellenállás miatt ezt a tervet - egyelőre - elvetették. A vezető attól is tart, hogy a Duna közelsége miatt a tulajdonosok hajókikötőt építtethetnek és ez biztosítja majd az olcsó szállítási lehetőséget a külföldről behozott szemétbálák számára.
A környezetvédők azért sem lelkesednek az építkezésért, mert ha megvalósul, akkor Tát két erőmű (dorogi hulladékégető, nyergesújfalui cementgyár) közé szorul, és bármely irányból fúj a szél, a szennyezett levegő mindenképpen eléri a községet. Féltik az ivóvíz ellátásukat is, ugyanis egy esetleges szennyeződés során, nem tudnak pótvizet nyerni sehonnan. Bizalmatlanságukat fokozza, hogy a dorogi erőmű építésekor nem sok beleszólásuk és eszközük volt a környezetvédelmi előírások betartatására. Az esettel kapcsolatban Kostyál János megjegyezte: "Nagy a különbség ígéret és valóság között, a civil kontroll csak addig érvényesülhet maradéktalanul, amíg a gyár építése nem kezdődik meg.
Nincs egyetértés abban sem, hogy mekkora lesz a gyár kéményeiből kibocsátott szennyeződés terjedési távolsága. Kostyál János szerint ezt az adatot a gyár vezetése 1000, míg az Országos Meteorológiai Szolgálat 4700 méterben határozta meg.
Az ügy kimenetele szempontjából a méterek még fontos szerepet játszhatnak, mert a 4700 méteres terjedési távolság már biztosan eléri Tát és Nyergesújfalu lakott területeit és ebben az esetben nem lehet kiadni az építési engedélyt. Kostyál János arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyár vezetősége vitatkozhat majd ezzel a számmal, ugyanis nem mindegy, hogy a terjedési távolságot a legközelebbi, vagy a legtávolabbi kéménytől számítják majd.