Válságban van a harmadik köztársaság? A Pénzügykutató Rt. által rendezett tegnapi konferencián szaktekintélyek, ismert politikus-elemzők sorra igennel feleltek a kérdésre, számos megoldást ajánlva - a háborús politika folytatásán kívül.
Válságban a köztársaság?
A pártok elveszítették a felelősségtudatukat, nincs diagnózisuk a társadalomról, ideológiájuk árnyéka rávetül a társadalomra - mondta előadásában Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke, aki a válságért a politikai elitet hibáztatta. Hozzá hasonlóan több előadó is a felelőtlen politizálásra vezette viszsza a válságot, ami Navracsics Tibor politológus szerint a közösség identitástudatában (pontosabban annak hiányában), a bénult államban és a "romboló" kormányzati politikában egyaránt tetten érhető. A helyzet ráadásul nem kedvez semmiféle konszenzusnak, hiszen a pártok az ötpárti tárgyalásokon is csak saját profiljukat rajzolják - készülnek a választásokra.
Fodor Gábor új alapokról és új személyekről beszél
Bárándy Péter jogász, volt igazságügy-miniszter az igazságszolgáltatás kiszámíthatatlanságára és bizonytalanságára, vagyis a jogbiztonság hiányára hívta fel a figyelmet. A bírók, bíróságok burokban, mind a jogalkotótól, mind a jogalkalmazótól elzártan működnek. A gazdaság is közbiztonságot, kiszámíthatóságot és gyors döntéseket szeretne - márpedig ebből semmit nem kap.
Társadalmimodell-válságról értekezett Tölgyessy Péter politikai elemző, aki szerint a rendszerváltás óta felgyorsult gyűlölködésspirál mára a politikai szerkezet alaptényezőjévé vált. Az erős, cselekvőképes kormányra, belső versenyre és külső kontrollra alapozott modell eredetileg sem konszenzussal jött létre, hiszen az átmenetben kevesen vettek részt. A tömegdemokrácia korának beköszöntével ez megváltozott, de - főként a szociális ígérgetés, illetve az ellenségkép kialakítása miatt - végül eluralkodott az a szemlélet, hogy mindenáron meg kell akadályozni az ellenfél visszatérését.
A magyar társadalmi modell nem "növekedésbarát", és ezen az sem segíthet, ha egy esetleges kétharmados többséget szerző politikai erő átalakítja a közjogi berendezkedés alapjait. "Csak az kormányozhat tartósan, aki a modellválságra széles körben elfogadható megoldást nyújt" - fogalmazott Tölgyessy.
Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke viszont a szabályokon változtatna, mivel ő a köztársaság intézményes, morális rendjét látja veszélyben. - A betartás demokráciájában piacvezetők vagyunk, ennek ellenkultúráját, vagyis az együttműködés demokráciáját azonban nem sikerült megvalósítanunk - mondta. "Hagytuk a normákat és a mögöttük lévő erkölcsi értékeket pusztulni, szinte buzdítottunk a normasértésre. (...) Szétmorzsolódtak az olyan hagyományos szocializációs intézmények, mint az iskola és a család." Az Orbán-kormány kancelláriaminisztere szerint folyamatosan erodálták a szentként kezelt alkotmányos rendszerünket, amelynek megváltoztatása nélkül nem lehetünk versenyképesek: Stumpf a rövid távú haszonmaximalizálás helyett hoszszabb távú reformprogramokat tart szükségesnek, de immár új alkotmányos rend keretei között. Erős, kiegyensúlyozó-cselekvő-beavatkozó, ám korlátozott állam, a jog uralmának helyreállítása, a képviseleti demokrácia erősítése (de nem a részvételi demokrácia kiváltása), nem utolsósorban pedig, "lezsírozott" közbeszerzések helyett valódi verseny megteremtése - sorolta a kívánatos modell paramétereit a politológus.