A harmadik vizsganapon középszinten 1.212 helyszínen 80.322 tanuló, emelt szinten 111 helyszínen 5.859 érettségiző vizsgázott.

Történelemből középszinten angol, francia, horvát, német, olasz,  orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven, emelt szinten  angol, francia, horvát, német, spanyol és szerb nyelven is tettek  érettségi vizsgát.
Középszinten a feladatlap első felében 12 rövid, úgynevezett  tesztjellegű feladat szerepelt, a második rész pedig rövidebb és  hosszabb, úgynevezett esszéfeladatokból állt. A 8 esszékérdésből -  bizonyos választási szabályok betartásával - hármat kellett  kidolgozni. A témák között a reformáció, a "vasútépítés forradalma",  az államalapítás, a 2. magyar hadsereg doni katasztrófája és az  1956-os forradalom okai szerepeltek. Mindkét feladattípusnak fontos  elemei voltak a jelenismeret, az állampolgári ismeretek (a XX.  század második fele és napjaink jelenségei, történései, problémái).  A vizsgázók a vizsga egész időtartama alatt használhatták a  középiskolai történelmi atlaszt.

A rövidebb feladatok, amelyek az egyetemes és a magyar  történelemre vonatkoznak, időrendben követik egymást. Így például a  római köztársaság válsága, a nagy földrajzi felfedezések, II.  József, a Horthy-korszak külpolitikája, az EU intézményrendszere, az  emberi jogok voltak a témák. A feladatok között térképelemzés, igaz  és hamis állítások elkülönítése, fogalmak felismerése, ábrák  kiegészítése egyaránt szerepelt.

Az emelt szintű vizsga első felében rövid, tesztjellegű  feladatokat kellett megoldani, közöttük a reneszánszra, a  felvilágosodásra, a törökellenes harcokra, a klebelsbergi kultúrpolitikára vonatkozót, és itt is megjelentek a napjainkhoz kapcsolódó kérdések: a demográfia problémaköre, a magyar választási rendszer.

A vizsga második részének megoldására 150 perc állt rendelkezésre. A tíz esszéfeladatból két egyetemes és két magyar  történelmi téma megoldása volt kötelező, a lehetőségek között  szerepelt a katolikus megújulás, az európai integráció, a dualizmus  nemzetiségpolitikája és a Kádár-korszak kultúrpolitikája.

A feladatok mindegyikéhez írásos vagy képi forrás, térképvázlat,  ábra vagy grafikon, diagram kapcsolódott. A megoldás ezeknek  felhasználását, az elsajátított ismeretek önálló alkalmazását, az  összefüggések felismerését kívánta meg.

(MTI)