Az illinois-i szenátor biztos befutónak látszik – hacsak nem történik váratlan fordulat, például az egyelőre figyelmen kívül hagyott floridai és michigani szavazatok ügyében. Clinton eltökéltségét jelzi, hogy mint most kiderült, áprilisban újabb 6.4 millió dollárt adott kölcsön a saját kampányának. Egy korábbi, ötmilliós tétellel együtt már csaknem kétmilliárd forintról van szó, ami könnyen odaveszhet, ha végül mégsem ő lesz az elnökjelölt.



Indianában több mint egy és negyed millióan vettek részt a demokrata párti előválasztáson, Clinton csupán 18 ezer szavazattal győzött. A végeredmény egészen a hajnali órákig kétséges volt, mert az állam északnyugati csücskében, Obama lakóhelye, Chicago közvetlen közelében lévő Lake megyében úgy döntöttek, nem hoznak nyilvánosságra részeredményeket, amíg össze nem számlálták az előzetesen levélben leadott szavazatokat. A megye eredményei nélkül Clinton még négy százalékkal vezetett. Chicagóban és környékén a múltban gyakori volt a választási visszaélés, a Demokrata Párt helyi vezetését visszatérően manipulációval vádolták, és nem is csak republikánus oldalról. Éjfél után úgy tűnt, hogy ezúttal is így lesz, végül Clinton tábora elfogadta a közölt adatokat. A szenátor még a végeredmény megérkezése előtt diadalmasan bejelentette, hogy „meg sem állunk a Fehér Házig”. Obama Észak-Karolinában ünnepelte a maga sikerét, beszéde jelentős részében már a várható ellenféllel John McCainnel foglalkozott.

Obama a CNN szerint 1836:1681 arányban vezet a küldöttek között, a végső győzelemhez a Clinton-stáb számítása szerint 2009 szavazatra lesz szükség. Még hat előválasztás van hátra, és szinte kizárt, hogy Clinton fordítani tudjon. Erre még akkor sem lenne igazi esélye, ha a soron következő Nyugat-Virginiában és Kentuckyban, illetve június elején Puerto Ricóban a felméréseknek megfelelő, 25-30 pontos különbséggel nyerne. Montanában, Oregonban és Dél-Dakotában inkább Obama az esélyes, de még szűk vereségekkel is az élen maradna. A szabad vokssal rendelkező szuperdelegáltak közül is már csak 276 maradt, aki nem kötelezte el magát. A párt ügyrendi bizottsága május 31-én végleges döntést hoz a diszkvalifikált Michigan és Florida ügyében. Ettől is függ, hogy még júniusban eldől-e a jelölés vagy a harc egészen augusztus végéig, a denveri pártkonvencióig tart majd. Ha a túl korai előválasztások miatt büntetett két állam eredményeit beszámítják, Clinton elvben behozhatja a lemaradását, ám Obama stábja eddig mindent elkövetett ennek megakadályozására.

A friss felmérések szerint, amennyiben most lennének a választások, Clinton 47:44, Obama 45:44 arányban győzné le McCaint. A demokrata párti belharc eldőlését követően a győztes várhatóan 5-10 százalékos „lökést” kap, úgyhogy egyelőre úgy tűnik, bármelyikük megnyerné a novemberi elnökválasztást.

 Washington

KI LESZ A 44-IK? Két évet is igénybe vesz, mire Amerika kiválasztja új elnökét. A procedúra hosszú és nehezen átlátható. Mi mégis megpróbáljuk elmagyarázni a folyamatot, és állandó frissítésekkel bemutatjuk a verseny állását. INFOGRAFIKA >>

'Változás, amiben hiszünk' - Obama támogatók Raleigh-ban