- Következzék hát a tudás! - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök februárban, amikor a Munka, tudás, tulajdon néven meghirdetett program oktatást érintő részéhez érkezett. A részletek ismertetésénél kiderült, a kormány 130-140 milliárd forintot szán az oktatás fejlesztésére, amelynek egy részét a költségvetésből, más részét uniós forrásokból finanszíroznák. E program egyik - éppen a költségvetést érintő - fejezete a közalkalmazotti bértábla módosítása, a tanárok bérének rendezése lenne. Ez jövőre 35-40 milliárdos kiadást jelent.

Tatai-Tóth András, az MSZP oktatási kabinetjének vezetője tegnap elmondta, hogy januártól módosítanák a kezdő pedagógusok bérét, akár negyvenezer forinttal növelve azt. Az alacsony fizetések miatt a frissen végzett pedagógusok közül jó néhányan pályát módosítanak, s ezt a tendenciát szeretnék az intézkedéssel megfordítani. Tatai-Tóth arról is beszélt, hogy a többletmunkát több pénzzel honorálnák, ezért pótlékot kapnának a hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó pedagógusok, illetve az iskolaigazgatók.

Az Oktatási Kerekasztal januárban ismertette a McKinsey tanácsadó cég nemzetközi vizsgálatát, amely a hatékony oktatási rendszerek jellemzőit tárta fel. A vizsgálatból az derült ki, hogy a jól működő iskolai rendszerekben nem azok kerülnek tanári pályára, akiket máshová nem vettek föl. A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy a pedagógusi pálya ott vonzó, ahol a kezdő fizetések nem riasztják el a rátermett fiatalokat a pályától.

Bár a régebben dolgozó pedagógusok fizetését kiigazítanák - ami azt jelenti, hogy egy pályakezdő nem keresne többet, mint tapasztaltabb, régebben oktató kollégája -, mégis bérfeszültségek várhatók a tantestületekben. A Fidesz ezért nem támogatja az elképzelést. Szerintük elfogadhatatlan, hogy az évtizedek óta a pályán lévő tanárok fizetését nem korrigálják hasonló összeggel.

Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője ugyanakkor azt közölte: megszavazzák a törvényt.