Az államfő újabb, előzetes egyeztetés nélkül megnevezett jelöltje vérzett el tegnap. Ezúttal már az előzetes megméretésen is alkalmatlannak találták Baka Andrást a főbírói poszt betöltésére: az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) tagjainak többsége nemmel voksolt. A testületnek csupán véleményezési jogköre van, így állásfoglalása a parlamentet nem köti, de a Fidesz és a KDNP hétfőn leszögezte: csak akkor voksolnak Bakára, ha a jelölt elnyeri az OIT támogatását. Az SZDSZ pedig azt közölte, hogy ők semmiképpen nem szavazzák meg. Vagyis: semmi esély arra, hogy meglegyen a kétharmados többség, de a tegnapi OIT-határozat után nyilván az MSZP és az MDF sem áll Baka mellé. Súlyos legitimációs kérdéseket vetne föl, ha a bírák által elfogadhatatlannak tartott személy töltené be a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztját.

Bakát politikai és szakmai körökben egyaránt bizonyos fenntartásokkal fogadták. Ennek egyik oka, hogy soha nem volt magyar bíró. Tudományos kutatóként és oktatóként, majd 1991-től idén januárig a strasbourgi emberi jogi bíróság magyar bírájaként dolgozott. A szocialisták pedig leginkább azt kifogásolhatják, hogy Baka - igaz, rövid ideig - az MDF képviselője volt.

Az OIT tegnap zárt ülésen, titkos szavazással döntött, ezért a voksok megoszlásáról, illetve az elhangzottakról senki nem nyilatkozott. Annyit azonban megtudtunk, hogy a jelölt elutasításának okai között szerepelt a korábbi politikai szerepvállalás, illetve a vezetői és a magyar bírói gyakorlat hiánya is. Baka tudomásul vette a határozatot, de a jelöltségről nem mondott le.

Az sem szólt Baka mellett, hogy a közelmúltban - jóval az államfő hivatalos bejelentése előtt - a Fővárosi Ítélőtábla elnöki bírájává nevezték ki, lehetővé téve, hogy aggálytalanul jelölhessék a főbírói posztra. Ebből sokan arra következtettek, hogy megválasztása esetén - viszonzásként - a táblaelnökök elképzeléseit érvényesítené. Ők szívesen vennék ugyanis, ha az alsóbb bíróságok működésével kapcsolatos, jelenleg a megyei elnökök hatáskörébe tartozó igazgatási feladatok egy részét megkapnák.

Így valószínűsíthető volt, hogy a tizenöt fős OIT hat megyei elnök tagja várhatóan nemmel szavaz. A testület tagja egyébként összesen kilenc választott bíró és a Legfelsőbb Bíróság elnöke - ők tehát jelentős többségben vannak -, az igazságügy-miniszter, az alkotmányügyi, illetve a költségvetési bizottság által delegált két MSZP-s képviselő, továbbá a legfőbb ügyész és a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. A jelenlegi főbíró korábban bejelentette, hogy nem foglal érdemben állást, és információnk szerint még egy érvénytelen voks volt, így legalább hét nem szavazat kellett ahhoz, hogy Bakát alkalmatlannak minősítsék. Úgy tudjuk, hogy az elutasító voksok többségét a bírák adták le.

Lomnici Zoltán főbíró, OIT-elnök megbízatása június végén jár le, ezért a Legfelsőbb Bíróság (LB) átmenetileg elnök nélkül marad. Az államfőnek ugyanis a várható kudarc után újabb javaslattal kell előállnia, és a jelöltet az OIT-nek is meg kell hallgatnia. Ha pedig az elnök ismét külső emberrel állna elő, a bírói kinevezés újabb heteket venne igénybe. A nyári parlamenti szünet miatt így csaknem biztos, hogy csak őszre lesz új főbíró, addig az LB és az OIT elnökhelyettesei irányítják a testületet.

Mindezek ellenére Sólyom László reménykedik: az államfő meggyőződése szerint Baka András a legalkalmasabb jelölt; azt reméli, hogy amikor az Országgyűlés a jelöltjéről szavaz, minden szempontot mérlegel, és a magyar igazságszolgáltatás érdekeinek megfelelő döntést hoz - közölte Kumin Ferenc, az elnöki hivatal főosztályvezetője.

Baka András