Az emberi génkészlettel foglalkozó amerikai kutatóintézet szerint mindenkinek legalább hat olyan genetikai sérülése van, ami növeli bizonyos örökletes betegségek kialakulásának valószínűségét. Nemcsak az egyes emberek, de az orvosok és az egészségbiztosítók is abban érdekeltek, hogy előre tudják, mire kell odafigyelni a megelőzéshez.
Amerikában tilos a genetikai diszkrimináció
A privát páciensek ezen kívül abban is érdekeltek, hogy másra ne lehessen használni ezeket az információkat. Ez magyarázza, hogy Amerikában sem mindennapos egyetértés alakult ki a genetikai információk alapján történő diszkriminációt tiltó törvényről. A szenátus 95:0, a képviselőház 414:1 arányban szavazta meg, az egyetlen "nem" a volt republikánus elnökjelölt Ron Paultól érkezett: a célokkal ő is egyetért, csak nem bízik benne, hogy a diszkrimináció ellen a szövetségi tiltás a legjobb eszköz.
A biztosítók számára az Egyesült Államok 50 államából már 41 tiltja a genetikai információ alapján való megkülönböztetést, 31 államban pedig a munkaadók sem válogathatnak a jelentkezők közül azon az alapon, hogy potenciálisan ki az egészségesebb. A legújabb felfedezéseknek köszönhetően az orvosok meg tudják jósolni, ki hajlamos olyan betegségekre, mint a mell- vagy a prosztatarák, a cukorbaj, a Parkinson- kór, netán a szívinfarktus.
Az új törvény George W. Bush asztalán várja az életbelépéshez szükséges elnöki jóváhagyást. A honatyák és a szakértők azt remélik, hogy az új szabályozás eloszlatja az amerikaiak félelmeit. Most ugyanis sokan egyáltalán nem, vagy csak álnéven, a beazonosítható hitelkártya helyett készpénzzel fizetve vizsgáltatják meg a génjeiket. Attól tartanak, hogy munkáltatójuk vagy egészségbiztosítójuk visszaél az információval, mint ahogyan erre már számos példa volt. A kaliforniai Lawrence Berkeley laboratórium például a 60-as évektől egészen 1993-ig rutin "koleszterinvizsgálatnak" álcázva kémkedett alkalmazottjai genetikai állománya után. A 70-es években több egészségbiztosító kizárta ügyfelei közül a feketéket, mert azok hajlamosabbak a sarlósejtes anémia nevű vérbetegségre. Egy 2001-es felmérés szerint a nagy amerikai cégek kétharmada orvosi vizsgálathoz kötötte az új munkaerő felvételét, egyötödük a családi kórtörténetet is feltérképeztette. A mindezt megtiltó törvényt a politikusok a XXI. század első nagy emberjogi szabályozásának tartják, amely követi a korábban a faji vagy nemi alapon való hátrányos megkülönböztetésről megfogalmazott elveket, és figyelembe veszi a tudomány új lehetőségeit.
