Többen is tudtak a vérfertőző apa előéletéről
Josef Fritzl már a hetvenes évek végén kiépítette azt a pince-tömlöcöt, amelybe azután évekkel később leányát bezárta. Az eredetileg csak 35 négyzetméteres helységhez később, 1993 után épített újabb szobákat. Az 1890-ben épült házat a pincével együtt 1978 és 83 között újították fel. A később börtönként használt rész titkosnak mondható, hiszen tervrajza nem szerepelt az építési hatóságnak beadott dokumentációban. A helyszíni vizsgálat, amely a héten befejeződik, egész labirintusrendszert tárt fel.
Az ismert súlyos vasajtón kívül még egy láthatóan használaton kívüli lejáratra bukkantak. Sem a nyomozók, sem a pszichológusok nem találtak magyarázatot arra, hogy Fritzlnek miért volt szüksége két hasonló családra: hiszen lányától pontosan ugyanannyi - hét - gyermeke született, mint feleségétől. Ügyvédje mindenesetre pszichológiai vizsgálatot kér, s a védelmet arra alapozza, hogy Fritzl nem beszámítható, nem börtönben, hanem zárt intézetben a helye. Fritzl a St. Pölten-i bírósági fogdában nem kelt különösebb feltűnést, nyugodtan viselkedik, cellatársával – akit megkérdeztek, van-e kifogása a „társbérlet” ellen – jól kijön. A napi sétáról azonban lemondott.
Az osztrák közvélemény nem tud napirendre térni az eset felett, ám a vita jellege változik. A kezdeti önvád – a "hogyan lehetséges, hogy senki nem vett észre semmit" kérdés – a hatóság elleni támadásba fordul: egyre másra kerülnek elő a sajtónak nyilatkozó ismerősök, rokonok, akik szerint Fritzl zsarnoki természete közismert volt, s az sem volt titok, hogy a hatvanas években ült már nemi erőszak miatt. Sőt, Elisabeth legjobb barátnője, egyik-másik kollégája állítólag tudott arról, hogy többszöri szökési kísérletének oka apja erőszakoskodása, a rákényszerített szexuális kapcsolat volt. Mivel azonban a fiatal lányt annak idején a rendőrök hozták haza, ismerősei úgy gondolták, az apa cselekedetei kiderültek, nekik tehát nem kell azokat bejelenteniük. A hatóság azonban – beleértve a három gyermek örökbe adását intéző gyámügyet is –mit sem tudott Fritzl előéletéről.
Az egyre szövevényesebbnek látszó ügyben a legjobb hírek az Amstetten környéki klinikáról érkeznek. Az orvosok elmondása szerint az áldozatok napról napra jobban beilleszkednek az új életbe, a testvérek, az örökbefogadottak és a pincében tartottak kifejezetten örülnek egymásnak. Nem kórteremben, hanem igazi lakásnak kialakított külön lakrészben helyezték el őket. Az anya és 24 éve nem látott leánya együtt gondoskodnak a gyerekekről, akik tudnak írni-olvasni és miután hozzászoktak a fényhez, kifejezetten jól vannak. Állítólag valamelyest javult a 19 éves Kerstin állapota is, bár még mindig kómában van. A jövőt illetően az áldozatok ügyvédei igyekeznek felmérni Fritzl anyagi helyzetét. Valószínűsíthető, hogy a pincében született gyerekek után az állam a családi pótlékot visszamenőleg kifizeti, s a törvény előírása szerint fedezi a pszichológiai gondozás költségeit is. Mindez hosszútávon nem elég: most azt vizsgálják, mire lehet számítani Fritzl ingatlanvagyonából, mekkora az ezekre terhelt adósság. Az amstetteni kórházat minden felszólítás és kérés ellenére tovább ostromolják a fotósok, tévések, akik csillagászati összegeket kínálnak egy-egy képért. A kórházat biztonsági szolgálat őrzi, ám a paparazzik igyekeznek őket kijátszani: a minap egyikük rendőr ruhába öltözve kísérelt meg behatolni az épületbe. A politika sem marad ki a történésekből: több törvénymódosítás is készülőben van. Az egyik a szexuális bűncselekmények elévülését törli el, hogy aki egyszer ilyesmit elkövetett, az ne számíthasson soha büntetlen előéletűnek. A parlamenti pártok pedig a kiszabható büntetés növelését fontolgatják. Maria Berger igazságügyi miniszter viszont a legfontosabbnak azt tartaná, ha a szexuális bűncselekményről tudomást szerzők számára bejelentési kötelezettségét írnának elő.
Bécs