Pálinkás József az új elnök
Pálinkás József 276 szavazatot kapott a közgyűlés zárt ülésén leadott 476 szavazatból. A másik két elnökjelölt Somlyódy László akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára 165, Roska Tamás akadémikus, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének kutatóprofesszora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karának alapító dékánja 31 szavazatot kapott - közölte Szász Domokos.
Az új elnök tervei
A magyar közélet legelismertebb intézményének vezetőjeként az új akadémiai törvény elfogadtatásáért, a magyar tudományos kutatás versenyképességének növeléséért kíván tevékenykedni Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke. A megválasztását követően tartott sajtóértekezleten Pálinkás József bejelentette: azonnali hatállyal lemondott fideszes párttagságáról és parlamenti képviselői mandátumáról.
Pálinkás József 1995 óta tagja az MTA-nak, mint mondta politikusként is a kutatás-fejlesztés és az oktatás ügyét képviselte. Munkája megkezdésekor rövid időn belül egyeztetni kívánja elképzeléseit Molnár Károllyal, a kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszterrel, Hiller István oktatási miniszterrel, Pártos Ferenccel, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökével és Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel.
Elnöki tervei között szerepel az új akadémiai törvény minél előbbi elfogadtatása, az akadémiai kutatóhálózat megerősítése, ezzel a magyar tudomány versenyképességének javítása. Pálinkás véleménye szerint az Akadémia olyan köztestület, mely működésében hasonlít az angolszász országok szakosodott kutatási bizottságaira (Research Counciljaira). "Ezt a szakmai hátteret itthon a jól szervezett akadémiai osztályok láthatnák el" - ismertette elképzelését az elnök hozzátéve, hogy az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) megerősítését is szükségesnek látja.
Az akadémiai intézethálózat gyors, kampányszerű átszervezését nem tervezi, programfinanszírozáson keresztül dőlne el, mekkora támogatással gazdálkodhatnak a jövőben az intézmények - mondta Pálinkás József. Elképzelése alapján az Akadémia, mint köztestület fenntartója, de nem irányítója lesz az intézethálózatnak, igazgatási feladatokat nem lát el.
Tervei szerint az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa (AKT) az új törvény alapján a jelenleginél szűkebb, operatív testület lesz, melynek munkájába a kormányt is bevonják. Hangsúlyozta, hogy az alapkutatáson túl jelentős az alkalmazott kutatás-fejlesztés aránya már most is az akadémiai intézetekben, ez a jövőben is cél marad. "Láthatóvá kell tenni az elért eredményeket a világban, ezzel presztizst, hitelt szerezni" - tette hozzá. Véleménye szerint Magyarországnak néhány olyan kutatási területre kell koncentrálnia, mellyel markánsan jelenhet meg a világban.
A kutatásra fordítható források növelését fokozatosan tartja elképzelhetőnek Pálinkás, a nemzeti össztermék 0,1-0,2 százalékával emelkedve évente. Így érhetné el a teljes k+f ráfordítás az 1,8 százalékot pár év alatt a 2007-es 1,0 százalék helyett.Pálinkás József életútja
Pálinkás József 1952. szeptember 18-án született a Borsod megyei Galvácson. 1977-ben szerzett fizikusi diplomát a József Attila Tudományegyetemen. 1977-1979 között a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjasaként az MTA debreceni Atommagkutató Intézetében dolgozott. 1981-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen fizikából doktorált. 1989-ben elnyerte a fizikai tudomány doktora címet. 1995-ben az MTA levelező tagjává, 2004-ben rendes taggá választották.
1977-1996 között az MTA Atommagkutató Intézetében dolgozott, előbb tudományos munkatársként, majd 1990-ben igazgatóhelyettesként, ezt követően 1991-1996 között az intézet igazgatója volt. 1983-1985 között az Egyesült Államokban, a College Station-i Texas A and M University, 1988-1989-ben a stockholmi Manne Sieghban Intézet munkatársa volt. 1995 óta a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem (ma: Debreceni Egyetem) Kísérleti Fizikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára; 1997-1998-ben a debreceni Universitas elnöke volt; jelenleg a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Kara (DETEK) dékánja.
1998 júliusától három évig az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára, 2001. július 16. - 2002. május 27. között oktatási miniszter volt. 1999-2001 között a kormány tudománypolitikai tanácsadó testületének elnöke volt.
1991-1998 között tagja a Magyar Akkreditációs bizottságnak, 1997-1998-ben a testület alelnöke volt. Tagja az IUPAP Atom és Molekulafizikai Bizottságának, az European Committee on Future Accelerators európai bizottságának, valamint a Tudomány és Technológiapolitikai Kollégiumának. 1995-ben egyik alapító tagja volt a Professzorok Batthyány Körének, a szervezetnek 2002 szeptemberétől egy évig elnökeke volt.
1989-1996 között a Magyar Demokrata Fórum (MDF), 1996-1999 között a Magyar Demokrata Néppárt (MDNP), 2000 óta a Fidesz tagja; 2003 júniusában megszervezte a párt kulturális tagozatát, amelynek azóta az elnöke.
2006. április 23-tól a Fidesz országgyűlési képviselője, az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának a tagja.
1986-ban Akadémiai Díjat kapott, 1997-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét.
Pálinkás József közel száz tudományos közlemény szerzője, szakterülete a kísérleti atom- és molekula-fizika. Az akadémikus nős, három felnőtt gyermeke van.
Pálinkás az országban uralkodó válságról (2006)
Mára a morális, szellemi válság is eluralkodott, és hosszú távon ez jelenti talán a legnagyobb veszélyt. A véleményformálók válsága, ha tetszik, árulása. Mert mit várhatunk abban az országban, amelyben 2006. szeptember 17-e után a baloldali-liberális véleményformálók - néhány tiszteletre méltó kivételtől eltekintve, mint például Kis János - sorban beálltak mentegetni a menthetetlent. A Népszabadságban megjelent teljes cikk itt olvasható >>
Németh Tamást választották az MTA új főtitkárává
Németh Tamás akadémikust, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetének igazgatóját választották meg a Magyar Tudományos Akadémia új főtitkárává az MTA 178. közgyűlésén - jelentette be kedden Szász Domokos akadémikus, a szavazatszámláló bizottság elnöke.
Az új főtitkár a leadott 446 szavazatból 235-öt kapott, a másik főtitkárjelölt, Pálinkás Gábor, az MTA Kémiai Kutatóközpontjának főigazgatója 172-t. Pléh Csaba eddigi főtitkár, a tisztség harmadik jelöltje visszalépett - közölte Szász Domokos. (MTI)
