A relatív többség (41 százalék) szerint az lenne a helyes, ha a versenyzők részt vennének a megnyitón is, de a politikusok nem; további hét százalék szerint pedig a versenyzőknek is távol kellene maradniuk a megnyitótól. Ez azt is jelenti, hogy a politikusok távolmaradását az ünnepélyes megnyitóról összességében minden második válaszadó támogatná.

A megkérdezettek 62 százaléka van azon az állásponton, hogy a sportolók négy éve készülnek az olimpiára, tehát nem lenne szabad megtenni velük, hogy ez a munka kárba vesszen. Negyvenhét százalék vallja: az, hogy mit tesz a magyar csapat, kizárólag a MOB-ra tartozik, a politikának nem szabad befolyásolnia. Harmincnégy százalékos támogatottságot kapott az az állítás, mely szerint "a magyarok akkor is részt vehetnek az olimpián, ha más uniós országok bojkottálják a játékokat". A válaszolók 29 százaléka adott hangot annak a nézetének, hogy "nem lett volna szabad Kínának adni az olimpiai rendezés jogát".

Ami a sportesélyeket illeti, a magyarok átlagosan nyolc aranyérmet várnak, a relatív többség (23 százalék) tízet. Ezeket a várakozásokat az "athéni" reményekkel összehasonlítva kiderül, hogy valamivel többen vannak (36 százalék) azok, akik Pekingben a négy évvel ezelőttinél kevésbé eredményes magyar szereplésre gondolnak, mint akik ugyanolyan vagy jobb produkcióra számítanak (32-32 százalék).

Az olimpia idehaza kiemelkedik a versenyek közül: amikor a legjelentősebb sporteseményeket sorolják fel, az emberek háromnegyede említi, kétszer annyian, mint a futball-világbajnokságot, és ötször annyian, mint az idei nyár másik nagy eseményét, a labdarúgó Európa-bajnokságot.

A Szerencsejáték Zrt. megbízásából készült felmérés szerint a magyarok többsége (65,4 százalék) öt-tíz aranyérmet vár sportolóinktól a pekingi olimpián, ám a harminc év alatti fiatalok sokkal derűlátóbbak. A túlnyomó hányad (58,6 százalék) szerint kajak-kenuban lesz a legtöbb elsőség, és sokan (37,5) bíznak az úszókban is.

A válaszokból kitetszik: a magyar lakosság 68,1 százaléka igyekszik majd figyelemmel kísérni az olimpia eseményeit, az időeltolódást figyelembe véve pedig különösen érdekes, hogy a megkérdezettek kis híján negyede minden olimpiai versenyszámot megnéz majd a televízióban. A kutatásban részt vevőknek 63,4 százaléka válaszolt helyesen arra a kérdésre, hogy ki volt az első magyar olimpiai aranyérmes (Hajós Alfréd). Meghökkentő eredményeket hozott viszont az eddigi - magyar szempontból - legsikeresebb olimpiára vonatkozó kérdés. A számok tanúsága szerint csupán a 45 év felettiek tudták a helyes választ (Helsinki), a 30-44 közötti korosztály Szöulra, a 30 év alatti pedig Athénra tippelt.

A felmérésből kiderült az is: a labdarúgás már nem Magyarország kedvenc sportja, a férfiak pedig rosszabbul viselik a műkorcsolya-közvetítéseket, mint a hölgyek a futballmecscseket.

Kajakozók: tőlük várják a legtöbbet