Az 1840-es évek elején a Loire menti Nantes-ban cseperedő, még tizenéves Verne egy nyári hajnalon megszökik otthonról, és elszegődik egy Indiába induló hajóra.
Verne és a "kalandregény"
A szomszédság azonban figyelmezteti apját, aki még idejében utoléri, jól megveri, majd egy hétig kenyéren és vízen tartja. (Megjegyzem, az én nagyapám is elszökött kamaszkorában otthonról, el is jutott Fiuméig...) Jules tanul az esetből és megfogadja, többé sosem utazik másként, csak az álmaiban. És így is lett: kalandvágyát regényeiben élte ki. Nem elég, hogy művei szereplőit különböző történetekben rendre végigutaztatja az egész világon, de folyvást kalandokba is kergeti őket. Hősei megküzdenek a természeti elemekkel, kalózokkal, banditákkal, s a végén, többnyire diadalmasan, hazatérnek, vagy legalább megállapodnak valahol.
Verne irodalmi működésének aranykora, a XIX. század második fele csak úgy ontotta a kalandokat, melyben persze a köznépnek vajmi kevés része volt. A nagy földrajzi felfedezések után második fénykorát élte a tengeri kereskedelmi hajózás; Vernének több ismerőse járta a tengereket, s szavaikon már gyerekkorában elragadtatással csüggött. Alig született olyan regénye, melynek szereplői ne bonyolódtak volna a legváltozatosabb kalandokba. Verne mesterien kezeli ezt az írói eszközt: bárhová is kerülnek hősei, izgalmas események résztvevői lesznek, s e történetekre a korabeli európai polgárság, melynek mindennapi életét nem túl sok izgalom hatotta át, vevőnek bizonyult.
A már megállapodott író is kissé unalmas életet élt, ám óriási fantáziával szőtte regényei cselekményét. Ekkora tehetséggel ma vagyonos hollywoodi forgatókönyvíró lehetne, nem csoda, hogy sok műve került filmvászonra is.
Az új-zélandi Auckland kikötőjéből egy éjszaka - ismeretlen okból - kisodródik egy hajó, fedélzetén tizennégy, hathetes vakációra készülődő kamasz fiúval, akik meg sem állnak egy Dél-Amerikához közeli lakatlan szigetig, ahol létrehozzák saját kis önellátó társadalmukat. A kaland érthetően hosszabbra nyúlt, s 1888-ban megszületett Verne egyik legsikeresebb regénye, a Kétévi vakáció. A kényszerű számkivetettség sztorija nem eredeti ötlet (l. Defoe Robinsonját), viszont számos hasonló követte, máig is. Hogy csak néhányat említsek: Golding: A legyek ura, a Tom Hanks-féle mozi, A számkivetett, a Lost című tévésorozat, vagy a kereskedelmi csatornákon világszerte bevetett Survivor valóságshow.