Bovier György a huszonévesek megszokott életét éli. Semmi sem különbözteti meg a többiektől, hacsak az nem, hogy kerekes székes. A 23 éves fiú egy autóbaleset miatt deréktól lefelé lebénult. A tragédia óta hat év telt el. Felsőfokú tanulmányainak elkezdésében egy alapítvány és Papp Imre, az ELTE ÁJK adjunktusa segítette. A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolára (BKF) felvételizett, most harmadéves. A költségtérítéses képzés ötödét kell csak fizetnie, a többit az állam állja.

- Ő volt az első mozgássérült diák a főiskolánkon, azóta még három fogyatékkal élő hallgatónk van - mondja Zsuffa Ákos, a BKF marketing- és kommunikációs igazgatója.

- A BKF-re nem lehet panaszom. Használhatom a tanári parkolót, távirányítóval, hogy ne kelljen kiszállnom az autóból, kinyitni a kaput, amihez persze össze kell szerelnem a székem, majd visszaszállni az autóba, és újra összecsuknom, ezért ez nagy segítség. A termek és az előadók tágasak, könnyen lehet mozogni - meséli. Amikor 2005-ben az iskola új épülettel bővült, a tervezésbe őt is bevonták. - Elém terítették a tervrajzokat, és egyeztették velem, mi minden szükséges ahhoz, hogy a székemmel is kényelmesen használható legyen. Mondtam, milyen magasan legyen a mosdókagyló, mekkora az ajtók és a lift ideális szélessége. Az épülethez fűtött rámpát építettek, hogy télen is lehessen használni. Természetesen arra is figyeltek, hogy sehol ne legyen küszöb. A régiben még van, de ez sem jelent akadályt - teszi hozzá.

- Nem csak a fogyatékkal élőkre gondoltunk: a székek kilenc százalékánál a bal oldalon van az írófelület a balkezesek kedvéért. Most adtunk be egy pályázatot 90 millió forintra, amivel több olyan dolgot is meg szeretnénk valósítani, ami a vakok és gyengén látók életét is megkönnyíti. A honlapunkat szeretnénk akadálymentessé tenni, illetve más fejlesztéseket is megvalósítani - mondja Zsuffa Ákos.

Évről évre több fogyatékkal élő fiatal jár egyetemre, főiskolára, de a négyszázezres hallgatói létszámnak így is kevesebb mint egy százalékát teszik ki. Az oktatási tárca adatai szerint 2002-ben 271, ebben a tanévben már 558 fogyatékkal élő hallgató folytatja tanulmányait a felsőoktatásban. Többségük - 205 diák - mozgássérült, a látássérültek 172-en vannak. Arra nincs adat, pontosan milyen szakokon tanulnak, de az intézményi statisztikák szerint a legtöbb fogyatékossággal élő hallgató a Pécsi Tudományegyetemre jár.

A felsőoktatási intézmények évente 120 ezer forint normatívát kapnak egy-egy fogyatékkal élő hallgató után. A siketek jelnyelvi tolmácsot, nyelvvizsga alóli mentességet kérhetnek. Az érintettek igényt tarthatnak továbbá egyéni tanrendre, segédeszközökre, és egy-egy vizsgánál szükség esetén hoszszabb időt vehetnek igénybe, mint a többiek. A felvételinél 50 többletpontot kapnak, ám miután bekerültek a felsőoktatásba, csak azokat az ösztöndíjakat pályázhatják meg, mint bárki más.

Bovier György már nem veszi észre a különbségeket önmaga és a járó emberek között. Kezdetben szokatlan volt neki, hogy sokan akartak segíteni, például az autóba szálláskor, de még akkor is, ha csak a tollát ejtette el. - Az iskolában is nagyon segítőkészek. Bármit megtesznek, amit kérek. Egyszer például nem működött a lift, és nekem az első emeleti könyvtárba kellett volna felmennem. A portásfiú felment helyettem, és kivette a könyveket. A tanárok is ugyanúgy kezelnek, mint bárki mást, nem kivételeznek velem - meséli.

A diákok is elfogadták a fiút. Bár a legelső nap megszeppenve néztek rá, aztán elkezdtek érdeklődni, hogy miért került tolószékbe, utána már szemérmesebb dolgokról is faggatták.

- Ha csak az órákra járnék be, és az évfolyamtársaim anynyit látnának, hogy jövök-megyek, biztosan nem mernének kérdezni. De hamar észrevették, hogy nem bánt a téma. Örülök, ha érdeklődnek, mert az emberek tévhitben élnek a mozgássérültekkel kapcsolatban. - Mint meséli, jár diszkóba, a barátaival pedig viccelődnek a helyzetével, ami néha szokatlanul veszi ki magát idegenek között. - Ha tréfálkozom, az emberek gyorsabban feloldódnak.

A fiú régebben a kalocsai lapba írt, és a helyi rádióba is bedolgozott. OKJ-s újságírói papírja már van, de a főiskola után egyelőre nem akar a médiában elhelyezkedni. Most pénzügyi, kommunikációs tanácsadóként dogozik. A jövőben is olyan munkát szeretne végezni, ahol emberek között lehet, és beszélni kell.

- Húsz éve kerekes székkel egyetemre bejutni nem volt semmi. Azóta változott a szemlélet, de a mozgássérültek helyzete még mindig nagyon nehéz - mondja Szakály József, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének főtitkára. - Kétségtelenül egyre több mozgássérültnek van lehetősége felsőfokú tanulmányokra, de csak olyan helyre tudnak jelentkezni, ahol akadálymentes az épület. Ha az intézmény fenntartója nem jut pályázati pénzhez, nem tudja átalakítani az épületet. De nem elég, ha az egyetem akadálymentes, a lakókörnyezetnek is annak kell lennie, hogy a hallgató el tudjon jutni az intézménybe. A közhasználatú épületeket 2005-ig akadálymentessé kellett volna tenni, az új jogszabály szerint ez az időpont 2013. Jelenleg az épületek negyede közelíthető meg kerekes székkel.

Kroll Zsuzsa, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Szövetségének érdekvédelmi vezetője a Braille-írású feliratok, a taktilis sávok megléte mellett legalább olyan fontosnak tartja, hogy a vakokat személyesen is segítsék. A látássérült diákoknak is sokszor gondot okoz, hogy az egyetemeken nincs meg minden tananyag elektronikus formában. - Ez ma már elvárható lenne, mert nem is költséges dolog - mondja.

A legtöbb siket fiatal, aki a felsőoktatásban tanul, informatikai, műszaki, jogi, szociális munkás és tanári képzésen vesz részt - tudtuk meg Tapolczai Gergelytől, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (SINOSZ) ügyvezető igazgatójától. Tapasztalataik szerint az 1998-ban megszületett esélyegyenlőségi törvény és a 2003-ban kiépített jelnyelvi tolmácsszolgálatok megkönnyítik a siketek helyzetét. Mint mondja, ő is siketként járt jogi egyetemre a kilencvenes években. Akkor csak saját magára számíthatott, hogy leküzdje az akadályokat. - Ma már minden egyetemen kell lennie fogyatékosságügyi koordinátornak, aki segíti az érintetteket. A hallássérülteknek lehetőségük van szóbeli vizsga helyett is írásban vizsgázni, és az órák látogatásához jeltolmács segítségét is igénybe vehetik - mondja a SINOSZ ügyvezető igazgatója.

- Ahhoz, hogy többen képezhessék magukat egyetemen, főiskolán, változtatni kell néhány feltételen, ami nem mindig anyagi kérdés. Nem minden tanár adja oda szívesen az elektronikus formátumú anyagokat, a siket hallgató nem mer jeltolmácsot kérni, de lehet, hogy nem is tudja, hogy ingyenesen járna neki. Olykor a koordinátor és a fogyatékkal élő hallgató közti kapcsolat sem megfelelő - mondja Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa.

Az ombudsman szerint az egyetemeknek meg kellene szólítaniuk a fogyatékkal élő fiatalokat, hogy tudnak olyan szolgáltatást nyújtani, ami számukra is lehetővé teszi a tanulást. - Sok egyetem még nem akadálymentes, de az új épületeknek már annak kell lenniük. Van jogszabály a fogyatékkal élők jogaira, ám ha azt nézzük, hogy a társadalomban hat százalék a fogyatékkal élők aránya, a felsőoktatásban pedig egy százalék körüli, világosan látszik: van hová fejlődni - mondja a biztos.

Bovier György "kiváltsága" a tanári parkoló