- Tulajdonképpen készen van: megkezdődött a műszaki átadás, május végére pedig megkaphatjuk a használatbavételi engedélyt is - mondja Dávid Béla, a dunaújvárosi élményfürdőt felépítő konzorcium egyik cégének, a MAHÍD 2000 Zrt.-nek a főmérnöke. - A városnak már csak az üzemeltetőt kellene kiválasztania, és a nyár elején megnyílhatna a létesítmény.

Ha az olyan egyszerű lenne! A dolgok jelenlegi állása szerint azonban nem valószínű, hogy az élményfürdő a nyári főszezonra kinyitna. A beruházást végigkísérő helyi politikai csatározások ugyanis most az üzemeltetés kérdése körül erősödtek fel.

- Az egész egy értelmetlen pénzkidobás - dühöng Pochner László független önkormányzati képviselő, aki kezdetektől ellenezte a beruházást. - Már az ötlet is elképesztő: néhány száz méterre délre található a vasmű, alig száz méterre keletre pedig egy gázmotoros erőmű. Hát kinek építjük ezt az élményfürdőt? Ki fog lubickolni a porfelhőben?!

A beruházás megkezdéséről még az előző - kormánypárti többségű - képviselő-testület döntött alig néhány hónappal a 2006-os önkormányzati választások előtt. Kálmán András szocialista polgármester - akinek másfél év óta egy jobboldali civil többségű önkormányzatot kell irányítania - azt mondja: nem idegenforgalmi beruhá-zásról van szó.

- Valójában a lepusztult állapotban lévő gyógycentrumunk átfogó rekonstrukcióját egészítettük ki az élményfürdő megépítésével, mivel így a számításaink szerint nullszaldóssá tehető az újonnan kialakuló komplexum üzemeltetése - állítja a polgármester.

A projektre a városnak nem volt pénze. Így aztán lízingkonstrukcióban valósult meg a létesítmény. Ennek az a lényege, hogy a CIB Ingatlanlízing Zrt. és a Vegyépszer Zrt. által alkotott - gyorsított közbeszerzési eljáráson kiválasztott - konzorcium építette fel az élményfürdőt a városi uszoda melletti területen 3,4 milliárd forintból. Amint a létesítmény megkapja a használatbavételi engedélyt, az önkormányzat tulajdonában lévő DVG Zrt. elkezdi fizetni a havi 22 millió forintos lízingdíjat. Húsz éven át összesen 5,3 milliárd forintról van szó, a létesítmény csak két évtized múlva kerül a város tulajdonába. A szerződés szerint, amennyiben a DVG Zrt. nem tudja kigazdálkodni a lízingdíjakat, készfizető kezesként a dunaújvárosi önkormányzat lép a helyébe.

- Akkor ezt lefordítom: a DVG nem tudja majd fizetni a díjakat, így a városnak húsz éven át évi 270 millió forintba kerülhet az élményfürdő - mondja Pochner László. - És akkor még nem beszéltünk az üzemeltetés költségeiről.

Mielőtt a működtetés problémájáról szólnánk, nem árt rögzíteni, hogy a kivitelezést is botrányok kísérték. A 2006-os önkormányzati választások után ugyanis a jobboldali-civil többségű testület megpróbálta leállíttatni az építkezést, de kiderült, hogy a szerződések esetleges egyoldalú felbontá-sával a városnak súlyos kártérítést kellene fizetnie. Az sem szokványos, hogy félig már elkészült a létesítmény, mire megszűnt a jogerős építési engedély több hónapig érvényben lévő felfüggesztése. Vita keveredett abból is, hogy kinek a feladata az élményfürdő közműcsatlakozásainak kiépítése. Végül a CIB Ingatlanlízing Zrt. magára vállalta a 150 millió forintba kerülő feladatot, de jelezte, hogy ezt az összeget be fogja építeni a lízingdíjba.

A másfél évvel ezelőtti helyi politikai változást követően a jobboldal nyomására új vezetés került a DVG Zrt. élére.

- Átnéztük a szerződéseket, elvégeztük a szükséges számításokat, amiből kiderült, hogy a készülő komplexumot nem lehet majd nyereségesen működtetni - mondja Koós János, a DVG Zrt. igazgatóságának új elnöke. - Az eredeti tervek szerint évi 300 ezer vendéggel lehetne rentábilissá tenni az élményfürdőt, ám reálisan számolva ennél jóval szerényebb lesz a látogatók létszáma. Optimista becslések szerint is legfeljebb negyvenszázalékos kihasználtságot lehet elérni, ami maximum 150 ezer kuncsaftot jelent évente.

Kálmán András szerint ez rendkívül pesszimista megközelítés:

- A gyógyászati részleggel együtt a látogatók száma igenis elérheti az évi 300 ezret - állítja a polgármester. - Az üzemeltetéssel sem kell annyit vesződni, hiszen a DVG Zrt.-nek az egyik leányvállalata, a DVCSH Kft. működteti már hosszú ideje a sportuszodát, így van gyakorlata ezen a területen.

- A DVG Zrt. azonban semmilyen formában nem kíván részt venni az élményfürdő üzemeltetésében, és ezt jeleztük is az önkormányzatnak - mondja Koós János.

Ezek után az önkormányzat úgy döntött, hogy nyílt közbeszerzési eljárást ír ki a fürdőüzemeltetésre. Mindez azt jelenti, hogy még legalább másfél-két hónapig nem lesz működtetője a létesítménynek. Az sem biztos, hogy egyáltalán akad jelentkező a feladatra. Márpedig a városnak nem árt igyekeznie, mivel a használatbavételi engedély kiadásának pillanatától a DVG Zrt.-nek fizetnie kell a lízingdíjat. Akár kinyit a fürdő, akár nem.

- A történetnek egyetlen nyertese lesz: a közelben működő gázmotoros erőmű, mert ez a létesítmény könnyen megszabadulhat az áramtermelés során keletkező jelentős mennyiségű hulladékhőtől - mondja Pochner László. - Akárki lesz is az üzemeltető, a szomszédos erőműtől fogja megvenni ezt a hőt, hiszen a csapvízzel működő élményfürdőnek a medencéit nyáron is melegíteni kell.

Dávid Béla szerint időbe telik, amíg a politikai csaták elcsitulnak, és a dunaújvárosiak felfedezik, hogy egy világszínvonalú, modern élményfürdővel gazdagodtak.

Azt már csak mi tesszük hozzá: a sikerhez az is hozzájárulna, ha soha többé nem fújna a déli szél.

Nem valószínű, hogy a létesítmény nyárra megnyitja kapuit