A bizalmi szavazást kérték számon Gyurcsányon
A parlamentben Dávid Ibolya, az MDF elnöke arra a másfél évvel ezelőtti Gyurcsány Ferenc-idézetre hívta fel a figyelmet, amely így hangzott: "bizalmi szavazást, bizalmat kérek a parlamenttől, mert csak egy erős kormány tudja végigvinni a programot, és csak egy olyan kormányfő, aki politikai okokból nem kényszerül újra és újra rossz kompromisszumokra, aki érzi a háta mögött a parlament többségének támogatását, felhatalmazását és bizalmát".
Dávid kiemelte: a miniszterelnökkel azóta sokat fordult a világ, már egyáltalán nem látja szükségességét, hogy a háta mögött érezze a parlament többségének támogatását, pedig az idei majálison "egetrengető terveket, nagyívű programot hallhattunk".
Gyurcsány Ferenc erre így reagált: a cél az, hogy csökkenjen az infláció, a költségvetési hiány, és "egyre jobb számokat kapjunk a növekedésről."
Emlékeztetett arra, hogy februárban Dávid Ibolya és a többi ellenzéki frakcióvezető is azt mondta, hogy a Munka, tudás, tulajdon programjában nincs különbség a parlamenti pártok között. Ezt a programot kívánjuk végigvinni - tette hozzá.
Nemzeti konszenzus
A Fidesz frakcióvezetője pedig arról beszélt, hogy nemzeti konszenzusra van szükség, hogy az ország kilábaljon a gazdasági válságból, de ennek Gyurcsány az akadálya, mert elveszítette a hitelességét és senki nem hisz a kisebbségi kormányzásban.
Válaszában a miniszterelnök a parlamentben napirend előtt arról beszélt, hogy a Fideszhez komoly hazugságok köthetőek, míg az MSZP vezette kormány az elmúlt hat évben komoly eredményeket ért el.
Navracsics úgy fogalmazott: hitelességre, kiszámíthatóságra és stabilitásra kellene építeni az ország jövőjét, de ezek az alapfeltételek szerinte hiányoznak Magyarország politikájából. Az ellenzéki frakcióvezető azt mondta: amit a kormány többségben sem tudott elvégezni, azt kisebbségben még kevésbé tudja majd.
Gyurcsány válaszában arról beszélt, hogy Magyarországon az elmúlt hat évben a nyugdíjak átlagos értéke 40 százalékkal, az átlagkereset 30 százalékkal nőtt, a családtámogatásra fordítható összegek pedig megduplázódtak. Ez lehet, hogy a Fideszben, "az önmagát polgárinak nevező pártban" jelentéktelen dolog, nálunk szociáldemokratáknál nem elhanyagolható szempont, értékelhető teljesítmény - tette hozzá.
Öt új miniszter letette esküjét
Letette esküjét a Gyurcsány-kormány öt új minisztere az Országgyűlésben. Szűcs Erika szociális és munkaügyi, Szabó Pál gazdasági és közlekedési (a későbbiekben közlekedési, hírközlési és energetikai) miniszter lesz, Szabó Imre a környezetvédelmi és vízügyi, Székely Tamás az egészségügyi tárcát irányítja, Molnár Károly pedig a tudománypolitikáért, a kutatás-fejlesztésért és a technológiai innovációért felelős tárca nélküli miniszter lett.
A kormány hatodik új minisztere, Gyenesei István, az önkormányzati tárca leendő vezetője csak a kormányszerkezet átalakításának törvénybe foglalása után teheti majd le esküjét, addig az új miniszterek a jelenlegi minisztériumi szerkezetben kerülnek valakinek a helyére.
Nem kell esküt tennie Bajnai Gordonnak, aki az újonnan megalakuló Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vezetője lesz, mivel jelenleg is miniszter; ő önkormányzati és területfejlesztési miniszter marad mindaddig, amíg a törvényt el nem fogadják.
A kisebbségi kormányzás első parlamenti napján minden interpellációt elfogadtak a képviselők. Ellenzékiek egyebek mellett a gazdaság hosszú távú koncepciójáról és az aszálystratégiáról kérdezték a kormányt.
A fideszes Balla György szerint a gazdasági minisztériumnak feladata lenne egy hosszú távú gazdasági koncepció kidolgozása, az MDF-es Kovács Kálmán arról kérdezte a kormányt, mikor lesz a kabinetnek aszálystratégiája.
Az ellenzéki képviselők a kérdéseikre adott választ nem fogadták el, de a képviselők többsége megszavazta őket.
(MTI)