"Olyan volt, mintha évek óta arra vártak volna, hogy a Harmonia Caelestisből felolvassak"
Kifejtette, hogy matematika szakos diplomájának volt ez a címe, és feltett szándéka ilyen címmel könyvet írni.
Esterházy Péter a fesztivál kiemelt vendége volt; Wayne Koestenbaum amerikai író beszélgetett vele a Harmonia Caelestis és a Javított kiadás című regénye kapcsán az egyik leghíresebb amerikai könyvtárban, a New York Public Library-ben.
Azt már az MTI-nek adott interjúban mondta el, hogy következő regényét még valószínűleg nem a bináris keresőfákról írja. "Eddig csak annyi tudok, hogy kardozásnak kell lenni benne (...) ez a fő morális szempont" - válaszolta arra kérdésre, mi lesz könyve témája.
Esterházy Pétert imádta a Public Library közönsége: zabálták fordulatait, finom utalásait - olvasható az MTI tudósításában. - Fenomenális, lenyűgöző, ragyogó elme - lelkendeztek a beszélgetés után a közönség tagjai egymás között. Az író - aki három alkalommal találkozott a héten az amerikai közönséggel - az MTI-nek azt mondta, "váratlanul jól sikerültek a felolvasások".
"Mint a mesében" - válaszolta arra a kérdésre, vette-e az amerikai közönség a poénokat? Szerinte talán az lett volna a természetes, hogy a hallgatóság pisszenés nélkül figyel, mert nem tudják, mit olvas, "ehelyett úgy működött a dolog, mintha Budapesten, a Kamrában volnék". A szerdai esti közönségtalálkozóról azt mondta: "olyan volt, mintha évek óta arra vártak volna, hogy a Harmonia Caelestisből felolvassak".
E regénye kapcsán a Public Library-ben megjegyezte, hogy "az írók alapvetően semmit nem tudnak", de időnként bizonyos dolgoknak utánanéznek. Mint fogalmazott, regénye írásakor "egy közepes, tehetségtelen, nívótlan történész" volt, de "ez egy elég jó minőség". Kifejtette, hogy minden történetből, ami "hozzá jött", apa történetet csinált. Szerinte az apa nagyon erős szó, amely szétrobbant egy szöveget, "nem is szabad megérinteni". "Én ezt a tabut megtörtem, azzal, hogy mindenből apát csináltam" - mondta.
A Javított kiadás című regény kapcsán felidézte, hogy remegő kézzel vette át annak idején azt az iratköteget, amelyben az 1957 és 1980 között a titkosszolgálatnak dolgozó apja jelentései voltak. Kifejtette, hogy ez a könyv "tehetetlenségből volt írva". Az, amit megtudott apjáról, nem változtatott az iránta érzett tiszteletén, háláján és szeretetén, miközben megveti, amit csinált - tette hozzá.
"Értem, amit csinált" - mondta. A történelem erősebb, mint egy ember - hangsúlyozta, s hozzátette, ennek ismeretéhez nem kell diktatúrában élni, Amerikában, a szabadság hazájában is tudni, hogy az ember törékeny. Apja egyszerre volt fantasztikus és törékeny - mondta.
Az író arról is beszélt: kicsit félne megtudni, mivel zsarolták az apját, de érdekelné. "Egy picit persze tudom, hogy mivel zsarolták (...) négy gyereke volt, és az 56-os forradalom után nagyon meg lehetett ijedni egy ilyentől" - fejtette ki. A Javított kiadás még nem jelent meg angolul. Azt mondta, a történelem és az egyén viszonya mindig aktuális, az a kérdés, hogy egy társadalom akar-e ezzel kezdeni valamit. Szerinte a magyar társadalomban "ezeket a kérdéseket nem igazán tesszük fel magunknak".
Esterházy Péter a közönségtalálkozó után az MTI-nek elmondta: ő is aláírta azt a PEN-petíciót, amely a bebörtönzött újságírók szabadon engedésére hívja fel Kínát. Mint fogalmazott, egy írónak szolidárisnak kell lenni kollégájával, nem engedhető meg, hogy valakit az írásáért börtönbe csukjanak. A pekingi olimpiai játékok esetleges bojkottja kapcsán úgy fogalmazott: az egész olimpia bojkottját sajnálná, de "igenis helyénvaló" lenne a nyitóünnepségtől való távol maradással felhívni a figyelmet a jogsértésekre.
Esterházy Péter - akinek eddig öt regénye jelent meg az Egyesült Államokban - elmondta, hogy valószínűleg legújabb munkája, a Semmi művészet lesz a következő olyan könyve, amelyet lefordítanak angol nyelvre. Arra a kérdésre, megértheti-e az amerikai közönség a fociutalássokal teli könyvet, úgy felelt: "nem tűnődök ezen, meg hiába is tűnődök, nem áll módomban semmit csinálni, a könyv megvan, aztán lesz, ami lesz". Mint hozzátette, az amerikaiak annyira más utalásrendszerben élnek, annyira más a múltjuk, a történelmük, és az ahhoz való viszonyuk, hogy "egy foci ide vagy oda már nem számít".
Esterházy Péter azt is elmondta, hogy áprilistól júniusig "össze-vissza utazgat". Június közepétől azonban - amikor még elutazik Bukarestbe abból az alkalomból, hogy megjelenik románul a Harmonia Caelestis - "visszaáll a rendes munkarend", és már nem fogad el külföldi meghívásokat. (MTI
(MTI)