Ha a rendőrség mostantól valóban nem oszlatja fel a spontán demonstrációkat, szegre akaszthatjuk a hatályos gyülekezési törvényt, mert ettől kezdve senkinek nem áll majd érdekében, hogy végigjárja a tüntetések megrendezésének feltételeként meghatározott eljárás hivatalos stációit - jelentette ki az igazságügyi és rendészeti minisztérium pénteki közleménye kapcsán Bárándy Gergely szocialista parlamenti képviselő. A tárca szerint, miként arról már beszámoltunk, a békés jellegű spontán rendezvény alkotmányosan nem oszlatható fel, ha nem valósít meg bűncselekményt, nem jár mások jogainak és szabadságának sérelmével, és nem valósul meg a népképviseleti szervek vagy bíróságok zavartalan működésének súlyos veszélyeztetése, valamint a közlekedés más útvonalon biztosítható.

A strasbourgi emberi jogi bíróság csaknem egy éve mondta ki, hogy sérti a gyülekezés szabadságát, ha olyan tüntetést oszlatnak fel, amely egy politikai eseményre történő azonnali reagálásnak minősül, s ezért a bejelentés elmaradt, de más törvénysértés nem történt. A döntés előzménye, hogy egy 2002-es budapesti demonstráció résztvevői a nemzetközi fórumhoz fordultak, mert a rendőrség egy nem bejelentett tüntetést törvénysértőnek minősített, és több tiltakozót elmarasztaltak.

- Miután Magyarország csatlakozott az emberi jogok európai egyezményéhez, a strasbourgi fórum döntését el kell fogadnia, és ha azzal ellentétes gyakorlatot folytat, a szükséges törvénymódosítás megalkotása miatt a jogalkotót valóban mulasztás terheli - állítja Bárándy. Nem tartja azonban szerencsésnek, ha e kötelezettségnek az igazságügyi és rendészeti minisztérium bejelentésével kívánnánk megfelelni, amely tulajdonképpen azt jelenti, hogy egy hatályos jogszabályt nem kell betartani.

A politikus szerint az alapvető gondot a sorrend jelenti: előbb módosítani kellene a gyülekezési törvényt, majd utána közölni, hogy a demonstráció bejelentésének elmulasztása önmagában - legalábbis bizonyos feltételek esetén - nem valósít meg törvénysértést. Így viszont meglehetősen sajátos helyzet állt elő, mert a mostantól legálisnak minősített spontán tüntetések szabályozása teljesen hiányzik. Emiatt könnyen előfordulhat - állítja -, hogy egyetlen rendezvényt sem fognak bejelenteni, hanem - a tárca állásfoglalására hivatkozva - azt a formális kötöttségek figyelmen kívül hagyásával tartják meg.

Bárándy azt is aggályosnak tartja, hogy a bejelentés a gyülekezési törvény módosításáról folyó, a spontán demonstrációk szabályozására is kiterjedő ötpárti egyeztetés közepén történt. Szerinte néhány héten belül megszülethet a pártok közti kompromisszum, és kár a szerinte ígéretes tárgyalásokat megzavarni.

A hatályos gyülekezési törvény "rendkívül avantgárd értelmezésének" minősítette az igazságügyi tárca bejelentését Kolláth György alkotmányjogász. Álláspontja szerint a strasbourgi döntés nem írja felül a hatályos magyar szabályozást - külön jogalkotási aktus nélkül közvetlenül csak az EU rendeletei alkalmazandók Magyarországon -, bár a gyülekezési törvényt az emberi jogi bíróság ítélete után valóban módosítani kellett volna. Ezt azonban a tárca jogforrásnak nem minősülő bejelentése aligha helyettesítheti, hiszen az senkit nem kötelez semmire. Vagyis: a rendőrség és a tüntetők is kizárólag a most érvényben levő jogszabályból indulhatnak ki.

Kolláth szerint a közlemény visszás helyzetet teremt. Különösen aggályosnak tartja, hogy a megfelelő szabályozás híján tisztázatlan, melyek a bejelentéshez nem kötött demonstráció feltételei. Enélkül ugyanis nem határozható meg, hogy mi a tényleg spontán megmozdulás - kérdéses, hogy például az interneten szervezett flashmob egyáltalán e körbe sorolható-e -, és mi számít a törvény szerint be nem jelentett, tehát feloszlatandó demonstrációnak. Ennél is nagyobb gond - véli az alkotmányjogász -, hogy a megfelelő szabályozás nélkül senki nem tudja, ki felel a spontán megmozdulások lebonyolításáért, illetve a résztvevők okozta esetleges károkért. Ha nincs bejelentési kötelezettség - és a minisztérium közleményéből gyakorlatilag ez következik -, nincs az eseményekért felelős szervező sem. Vagyis: ha baj van, a "balhét" kizárólag a rendőrségnek kell elvinnie.

Előre nem bejelentettt demonstráció a Hollán Ernő utcai tüntetés után. Most már gyülekezhetnek