Végső hajrába fordult az egyszázalékos adófelajánlásokért folytatott kampány, a legtöbb adományt gyűjtő szervezetek az idén is intenzív reklámakciókkal próbálják meggyőzni az adózókat. A tavalyi első három helyezett - a Gyermekrák Alapítvány (491 millió 893 ezer forint), a Rex Kutyaotthon Alapítvány (153 millió 279 ezer) és az Együtt a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány (124 millió 240 ezer) - óriásplakátjai a főváros minden forgalmasabb pontján megtalálhatók, de a Budapesten közlekedők csaknem ugyanilyen gyakorisággal találkozhatnak az állatkert reklámjaival is.

"Örömmel hallom, hogy szemet szúrt a kampányunk" - reagált Zachár István, a Fővárosi Állat- és Növénykert kommunikációs igazgatója, akitől azt kérdeztük, hogyan képes ekkora hirdetési felületen megjelenni egy önkormányzati intézmény - hacsak nem erre költi az egy- százalékos felajánlásokból tavaly kapott 32 millió 659 ezer forintját. A kommunikációs vezető szerint az adományokat az állatokra fordították, a mostani kampány költségei pedig alig tíz százalékát teszik ki a múlt évben kapott felajánlásnak.

Reklámszakemberek szerint évek óta bevett gyakorlat az, hogy a hirdetési piacon meghatározó szerepet betöltő harminc legnagyobb ügynökség ingyen vagy minimális költséggel készíti el az általa támogatott civil szervezetek egyszázalékos-kampányának anyagait. Nemcsak a közterületi reklámhordozók, hanem a nagyobb lapok és a tévétársaságok is jelentős kedvezménnyel adják közre a társadalmi célú reklámokat. Hargitai Lilla - a reklámszövetség korábbi főtitkára, aki a mostani kampányban egy ügynökség igazgatójaként a Magyar Máltai Szeretetszolgálat reklámjaiban működik közre - úgy látja, az adófizetők tájékozódását ugyanakkor egyáltalán nem könnyíti meg az intenzív kampány. A mintegy harmincezer civil szervezet az év nagy részében nem kommunikál a széles közönséggel, csupán a bevallás előtti hetekben hirdeti magát. Akkor viszont gátszakadásszerűen zúdítják adószámaikat a közönség nyakába.

Más lapra tartozik, mi alapján döntenek az egy százalékról rendelkező adózók? Elég egy hatásos szlogen a meggyőzésükhöz, vagy alaposabban utánanéznek, kinek és mire ajánlják fel a pénzt?

A Rex Kutyaotthon Alapítvány például "életadószám" megnevezéssel hirdeti évek óta adószámát plakátjain. Telitalálat, állítják a marketingszakemberek, igazukat pedig az adózók évről évre növekvő szimpátiája is alátámasztja, hiszen 2005-ben 90 millió forintot, 2006-ban 118 milliót, 2007-ben 153 milliót jutattak az ország alighanem leggazdagabb kutyamenhelyének.

Mire költhet ennyi pénzt egy kutyamenhely? A szervezet honlapján olvasható közhasznúsági jelentés szerint a Rex alapítvány 2006-ban 52 bajba jutott állatot mentett meg, ugyanennyi kóbor kutya elhelyezéséről gondoskodott, telephelyükön pedig 520 kutyát és 102 macskát láttak el. Összehasonlításképpen: az Orosházi Állatvédők Szikhát Kutyamenhelye tavaly 1 millió 852 ezer forintot kapott az adófizetőktől, ami lényegében az egész éves működésüket fedezte, igaz, nekik "csupán" nyolcvan-száz befogadott állat folyamatos ellátásáról kell gondoskodni. Verrasztóné Farkas Judit, a menhely tucatnyi aktivistája közül a sajtókapcsolatokért felelős önkéntes arra büszke, hogy fennállásuk nyolc éve alatt egyetlen kóbor kutyát sem kellett elaltatni a városban.

Az évi 12 millóból működő Miskolci Állatsegítő Alapítvány telephelyén tavaly 720 kutya fordult meg. Kisfalvi Nyina alelnök rögtönzött számvetést készít, melybe a napi 80 dekás fejadagok mellett a három alkalmazott és a főállású állatorvos pénzét is beszámítja, majd hozzáadja a Borsod megye egész területén közlekedő állatmentő szolgálat két gépkocsijának futását is, így jön ki a tizenkétmillió. A helyi sajtóban egyébként folyamatosan jelen lévő alapítvány tavaly 20,4 millióval részesült az adófelajánlásokból.

Szép dolog ötven kutya megmentése és ötszáz etetése, de nem adnak-e erre a célra a kelleténél egy kicsivel többet az adózók, kérdeztük Koleszár Istvántól, a Rex Kutyaotthon Alapítvány igazgatójától. A szervezet vezetője szerint szó sincs arról, hogy a teljes összeget feletetnék az állatokkal (bár havonta egy tonna kutyatáp fogy a menhelyen, és a kennelek fűtése is hétszázezer forintos gázszámlát okoz). Az alapítvány jelentős összeget áldoz a telephelyükön megfordult állatok egyedi megjelölésére (mikrocsipet ültetnek valamennyi kutya bőre alá), komoly kiadást jelent a kóbor állatok túlszaporodásának megakadályozására hirdetett ivartalanítási akciójuk (egy nőstény macska esetében a beavatkozás ára 12 ezer forint). A szó szerint értendő állatmentés mellett a felnövekvő generáció tudatformálása, felelős állattartóvá nevelése jelenti az igazi kihívás. A legnagyobb kiadást a 250 milliós költséggel megvalósuló, 800 négyzetméteres oktatási központjuk építése jelenti, amely, ha elkészül, az állatvédelmet népszerűsítő rendezvények központjává is válhat, és bevételt is hozhat. A Rex alapítvány működése ugyanis ma több mint 90 százalékban az adófelajánlásoktól függ. Ezzel együtt úgy tűnik, kóbor kutyának a legjobb Pesten lenni.

Látványos kampányt ugyan nem folytat az egyszázalékos bevételekért, de honlapján és egyéb anyagain közzéteszi adószámát a Négy Mancs Alapítvány is. Az Ausztriában húsz éve működő Vier Pfoten (4 mancs) állatvédő szervezet a magukért szót emelni nem tudó állatok ügyvédjeként határozza meg magát, három éve nyitott magyarországi irodája elsősorban elméleti tevékenységével hívta fel magára a figyelmet, kampányoltak a vadállatok nélküli cirkuszokért, a libatömés és a ketreces nyúltartás ellen, nemrégiben pedig aláírásgyűjtésbe kezdtek a szőrmetelepek betiltásáért. A honlapjukon közzétett beszámoló szerint az alapítvány három év alatt huszonhétezer egyéni támogatóra tett szert direkt marketing leveleivel, és adományozóitól több mint hetvenmillió forintot kapott. Példájuk azt bizonyítja, hogy egy jóformán csak "papírmunkát végző" szervezet is komoly népszerűségre tehet szert.

Gyakorlati munkájukat jóval kevesebb siker kísérte, 2005-ben például az állatorvosi kamara rövid idő után felmondta a kóbor állatok ivartalanítására kötött szerződésüket. Akciójukat ugyanis egy bolgár és egy macedón állatorvos végezte volna, akik nem rendelkeztek az Európai Unióban elismert diplomával, mobil klinikájuk pedig egy csappal, hűtőszekrénnyel és egy asztallal felszerelt közönséges mikrobusz volt. Lorászkó Gábor, az állatorvosi kamara állatvédelmi bizottságának elnöke többek között azt írta az esetről készített beszámolójában: a Négy Mancs orvosai nem ismerték az egyszer használatos tűt, fölösleges akadékoskodásnak tekintették a műtét előtti bemosakodást, a maszk és a sapka használatát. Egy ellenőrzés során kiderült, hogy tiltott műtéteket végeznek, tiltott gyógyszereket használnak, így a kamarának nem maradt más választása, mint szerződést bontani velük.

Hegedűs Nikolett, az alapítvány marketingmenedzsere azt mondta, tudomása szerint más országokban akadálytalanul végezhették ivartalanítási akciójukat, de részletekbe nem bocsátkozott, mert 2005-ben még nem itt dolgozott. Az alapítvány sikerrel zárult gyakorlati akciójaként pedig két ló megmentését említette.

Hároméves működése után a Négy Mancs Alapítvány idén először részesülhet az egyszázalékos adófelajánlásból.

Sok pénz jut az egy százalékból az állatmenhelyeknek