A Siemens korábbi vezetőin, leginkább az igazgatóság, majd a felügyelőbizottság elnöki tisztét korábban betöltő Heinrich von Piereren verné le a cég a korrupciós botrányait. A világ számos országát említő kiszivárgott jelentés szerint a cég 2000 és 2006 között 1,6 milliárd eurót költött megvesztegetésre.
Dagad a Siemens-botrány
Magyarország - egyelőre - kimaradt a Siemens 2000-2006 között regisztrált korrupciós botrányaiból, bár a német cég féléves jelentésének kiadásakor kiszivárgott vizsgálati eredmény szerint a társaság csaknem összes részlegében, illetve számos külföldi országra vonatkozóan talált olyan iratokat, amelyek a megvesztegetéssel kapcsolatos magatartásra utaltak. Az amerikai könyvvizsgálók szerint a korrupció következtében a Siemenst 1,6 milliárd eurós kár érte - vélhetően ennyit fizettek ki megvesztegetésre hat év alatt a cégcsoportnál (korábban egymilliárd euróra becsülték az összeget).
A korábbi időszakra visszatekintő magyarországi ügyek listája is elég vaskos: igaz, a budapesti Combino villamosok vásárlását meglehetősen sok kritika kísérte, ebben az ügyben azonban eddig nem derült fény korrupciógyanúra. Több ügyben viszont rendőrségi eljárás folyt vagy folyik a cég ügyeivel kapcsolatban: a társaság egyik igazgatója a vád szerint a Honvédelmi Minisztérium munkatársaitól vásárolt információkat (készpénzért és ajándékokért), amelynek segítségével a cég kedvezőbb helyzetbe került a tárca egyik tenderén. A társaság érintett volt a hajléktalanok számlagyárügyében is: itt öszszesen 1,5 milliárd forint értékben bocsátottak ki a hajléktalanok által tulajdonolt és vezetett cégek olyan számlát - többek közt a Siemensnek is -, amelynek kifizetése mögött nem volt valós teljesítés (vagyis csúszópénzalapot is jelenthettek). A harmadik ügyben Farkas Imre, a SATeLIT TV tulajdonosa állította, hogy 2001-ben azzal a feltétellel kapott 1,351 milliárd forint támogatást a kereskedelmi csatorna az ipari óriástól, hogy cserébe 720 milliót visszacsorgatott a számára.
Ahogyan a német cégnél, úgy a magyar leányvállalatnál is vezetőváltáshoz vezettek a botrányok - a hazai ügyek után a Siemens belső vizsgálatokat rendelt el (a honvédelmi tárca és a SATeLIT Tv esetében tagadják, hogy utalások történtek volna a hajléktalanoknál pedig ezt ugyan elismerik, de hangsúlyozzák, hogy a nyomozás nem a cég ellen folyik). A magyar ügyeket a nemzetközi vizsgálat nem is említi, eddig név szerint Nigériát, Norvégiát, Olaszországot, Oroszországot, Ausztriát, Görögországot és Malajziát említette a könyvvizsgáló.
Az amerikai iroda azzal is megvádolta a konszern korábbi vezetőit, hogy visszaéléseket követtek el, s a gyanú szerint megszegték a törvényt, illetve a belső szabályokat. Egyes menedzserek ellen azt a vádat hozta fel, hogy voltak információik az állítólagos megvesztegetésekről, de azokra nem megfelelően és nem elég gyorsan reagáltak. Az iroda ugyanakkor teljes bizalmáról biztosította az igazgatóság és a cég új vezetőjét, a kilenc hónappal ezelőtt hivatalba lépett Peter Löschert.
A Siemens felügyelőbizottsága elhatározta, hogy kártérítési igényt támaszt a cég korábbi vezetőivel szemben, akiket a megítélés szerint legalábbis közvetett felelősség terhel a történtekért. A testület egyelőre nem közölte, hogy a korábbi vezetők közül kikkel szemben tervezik kártérítési igény előterjesztését. Meg nem erősített sajtóinformációk szerint ugyanakkor az első számú gyanúsított Heinrich von Pierer, aki 1995 és 2005 között az igazgatóság, majd 2007 tavaszáig a felügyelőbizottság elnöke volt. Őt több korábbi Siemens-menedzser is megvádolta azzal, hogy annak idején tetemes vesztegetési pénzek kifizetésére adott utasítást.
A Siemens 6,8 milliárd eurós adózott eredményt ért el a márciussal zárult első üzleti fél évben - jelentette a cég, hozzátéve, hogy az időszak furcsán alakult. Az első üzleti negyedévben több mint nyolcszorosára nőtt a profit - nagyrészt egyszeri tételből -, a másodikban viszont meredeken csökkent az egy évvel azelőttihez viszonyítva. A nagy visszaesést az okozta, hogy a megrendelők késleltettek számos nagy beruházást, a Siemens maga pedig megvált néhány tevékenységétől, hogy hosszabb távon javíthassa versenyképességét. Tavaly eladták a VDO Automotive autóipari beszállító részleget
a Continentalnak, az értékesítésből 5,4 milliárd eurós egyszeri tételt számoltak el az első üzleti negyedévre az adózott eredmény javára. A cégnél abban bíznak, hogy az egész üzleti évben a bevétel kétszer olyan gyorsan nő, mint a világgazdaság, üzemi szinten viszont nem változnak az eredmények az előző évhez képest. (MTI)