Baka Andrást, a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság egykori tagját jelöli a Legfelsőbb Bíróság élére Sólyom László köztársasági elnök. A parlamenti frakciók hétfőn alakítják ki álláspontjukat.
Baka András az államfő jelöltje a Legfelsőbb Bíróság élére
Sólyom László köztársasági elnök Baka Andrást jelöli a Legfelsőbb Bíróság Lomnici Zoltán főbíró mandátumának lejártával megüresedő elnöki posztjára.
Baka András pályáját tudományos kutatóként kezdte a Magyar Tudományos Akadémia Állami és Jogtudományi Intézetében, majd a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság magyar bírája volt 1991 és 2008 közt.
Sólyom László szerdán a pártok képviselőivel azt közölte, hogy jelölését hosszú tájékozódás előzte meg. Először a Legfelsőbb Bíróság jelenlegi elnökével, Lomnici Zoltánnal találkozott február első napjaiban. Közölte vele, hogy más jelöltet keres a posztjára. Ezután az államfő találkozott az öt ítélőtábla elnökével, majd a múlt héten fogadta a 19 megyei bíróság és a Fővárosi Bíróság elnökét.
Sólyom László szerint ezeken a találkozókon rengeteg olyan szempont merült föl, amelyek alapján világossá vált számára, hogy milyen igényeik és problémáik vannak a bíróságoknak mind szervezeti téren, mind az ítélkezés tartalmát és minőségét, illetve a bírói életpályát illetően.
- Ezután tárgyaltam a jelölt úrral, ő ezekre a problémákra választ tud adni - mondta az államfő.
A frakciók hétfőn alakítják ki álláspontjukat. Ezt Dávid Ibolya, az MDF elnöke közölte. Ez a pártok képviselőinek egyöntetű álláspontja volt. Dávid Ibolya hozzátette, szeretnék figyelembe venni az Országos Igazságszolgáltatási Tanács ajánlását is.
Baka András szerint a pártok jóindulatúan fogadták jelölését.
- Alapintézményről van szó, és biztos vagyok abban, hogy a parlamenti erők meg tudnak egyezni a Legfelsőbb Bíróság elnökének személyéről, legyek az akár én, akár más - mondta Baka András.
Kérdésre válaszolva kifejtette: a köztársasági elnökkel folytatott megbeszélésén nem került szóba, hogy az államfő jelöltjei mostanában nem kapták meg a szükséges támogatást a parlamentben. - Az államfő és a pártok közötti viszony nem a jelöltre tartozik - tette hozzá.
Azzal kapcsolatban, hogy mennyire van tisztában a magyar igazságszolgáltatás helyzetével, kifejtette: Strasbourgban háromezer magyar ügyben ítélkezett. - A strasbourgi bíró nincs elszigetelve a magyar jogtól - szögezte le.