Szovjetnosztalgia-ünnep Moszkvában
Orosz zászlót senki sem lenget, május 1-je a kommunista párt igazi szovjetnosztalgia-ünnepe. A hangszórókból mozgalmi dalok, a magasban Sztálin-, Lenin- és Marx-képek lengenek. Hogy mégsem időutazásról van szó, azt a szovjet időknél kisebb tömeg és a látványos számban kirendelt rendőrök érzékeltetik: ma május elseje inkább tűrt mint támogatott állami ünnep, amelyen az orosz vezetés kénytelen elviselni, hogy a főváros szívében, több ezer ember vonulhat fel, akár tiltakozásának is hangot adva. (Év közben Moszkva a forgalom korlátozásának nehézségeire hivatkozva általában nem engedélyezi az ellenzéki felvonulásokat.)
Hátrébb a Szovjet Tisztek Szövetségének egyik tagja vonul, aki hangosbeszélőn a decemberi parlamenti - a Putyint támogató Egységes Oroszország (JeR) kétharmados győzelmét hozó - és a márciusi "burzsoá kapitalista" elnökválasztás eredményeinek megsemmisítésére szólít fel. (A választások után a KPRF elnöke, Gennagyij Zjuganov is tiltakozást ígért, ám végül tudomásul vette az eredményeket.)
- Nem állítom, hogy Zjuganov megváltaná az országot, de tetszik a programja - mondja egy fiatalember, szovjet papírzászlót pödörgetve. - Én még épp a Szovjetunióban születtem, ami szerintem modern és demokratikus ország volt, így nem az orosz, hanem inkább a szovjet organizmus része vagyok - Viktorról már ennél a mondatnál látszik, hogy biokémikus. Az Orosz Tudományos Akadémia kutatóintézetében gyakornok. Reményei szerint a doktori fokozat után is ott marad, tizenöt ezer rubeles fizetésre (egy rubel = 7 forint) számít. - Cserébe viszont azzal foglalkozom, amit szeretek - vonja meg a vállát arra, hogy ez az összeg legfeljebb egy átlagos szoba albérleti díjára elég Moszkvában.
A felvonulók főként értelmiségi nyugdíjasok és egyetemisták. Ingyenes oktatást és egészségügyet követelnek. Elismerik, hogy ingyenebéd "nincs", viszont szerintük az ország földgáz- és kőolajexportjából telik erre, ha "nem lopják szét" a pénzt az oligarchák.
A felvonulás végén felszólaló Zjuganov köszöntését viszont sokan értetlenkedve fogadták: Üdvözöljük Észak-Koreát, Iránt, Venezuelát és Belaruszt! Kim-Dzsong Il, Mahmúd Ahmadinezsád, Hugo Chavez és Alexandr Lukasenko azok a vezetők, akik nem hagyják, hogy mindenütt Washington érvényesítse akaratát!
- Minszk szerintem is jó hely, de észak-koreai nem szeretnék lenni - vallja meg egy idős asszony. Szerinte komolytalan ilyeneket mondani, Zjuganovot egyébként is súlytalan karrieristának tartja. A fizikát és csillagászatot tanító Ljudmilla nem is vár a KPRF vezérétől semmit. - Egyszerűen bennem kellemes emlékeket idéz a Szovjetunió és a párt ennek a hagyományát őrzi. Ide egyébként a tanítványaim hoztak ki, minden áron el akartak jönni - mondja a tanárnő, miközben a pódiumon álló Zjuganov nyugdíj- és fizetésemelést ígér. Ljudmilla személyesen elégedett a fizetésével, havi 30 ezer rubelt keres. Az elmúlt két év emelései után Moszkvában ez nem kirívóan magas tanári fizetés, igaz, vidéken ennek felét sem éri el.
Persze, senki sem gondolja, hogy a KPRF képes lenne igazságos rendszert megvalósítani, ráadásul sokan jobban élnek, mint tíz éve, így az elégedetleneknek még nem elég rossz ahhoz, hogy lázadjanak, mondja a tanárnő, majd sokatmondóan megrázza kis szovjet zászlóját. - De olyan szép gondolat a kommunizmus!
Moszkva
