A hét eladásra kínált pécsi önkormányzati ingatlan közül a legértékesebb a volt tüzérlaktanya 69 hektáros telke: 3,42 milliárd forintért kínálja a város. Nyolc kilométerrel odébb, Pécs déli határán található az a 13 hektáros telek, amit 807 millióra taksál az önkormányzat. A csomagban találunk egy kéthektáros telket a kertvárosban, 292 millióért, egy 6770 négyzetméteres, 60 százalékban beépíthető erdőt a kertvárosi lakótelep belső szélén, 86 millióért, valamint egy egyhektáros, belvárosi ingatlant 318 millióért. A csomagban van még az évek óta eladhatatlan, 18 éve üresen álló, 25 emeletes toronyház (410 millióért) is, s végül egy orvosi rendelőként működő, 4800 négyzetméter hasznos alapterületű épület a centrumban (480 millióért).

A hét ingatlan együttes értékesítésének indoklása: akad közöttük olyan, ami iránt jelentős tőkeerejű cégek érdeklődnek, s ha ezekhez hozzácsapják a kevésbé kelendő épületeket, azokért is pénzt kap végre a város. A koncepciót nemcsak a közgyűlést irányító szocialista frakció, hanem a városházi ellenzék is támogatta.

A pályázatra való jelentkezés ha-tárideje ezen a héten lejár. A közgyűlés elvárja, hogy a pályázók legalább annyi pénzt fizessenek a hét ingatlanért, mint azok egyenkénti árának összege. Így - az idén 40 milliárdból gazdálkodó és 19-20 milliárdos adóssággal terhelt - Pécs minimum 5,2 milliárdot remél a csomagért. A pályázat értékelésekor nemcsak a vételár fontos szempont, hanem az is, hogy az ingatlanok új gazdája perspektivikus beruházásokat valósítson meg.

A pécsi közgyűlés Fidesz-frakciójában csak Majdik Miklós ellenezte az előterjesztést - ő civilben ingatlanszakértő, s úgy véli, hogy több bevételhez jutott volna a város, ha egyenként értékesítik a telkeket. Gyanúja szerint a város vezetése már ismeri a leendő vevőt, s annak kedvébe járva csomagolta egybe a hét ingatlant. Szerinte nem lesz verseny, hisz csak néhány cég képes megvenni egy ilyen nagy értékű ingatlancsomagot.

Majdik feltételezéseit más ingatlanszakértők is osztják. Van, aki biztos abban, hogy egy, a városvezetéshez közel álló cég veszi majd meg a csomagot, s ha akad is konkurense, az nem lesz valódi versenytárs, hanem inkább szövetséges, aki később megveszi a győztestől az ingatlanok egy részét. Vagyis nem várható, hogy a meghirdetett árat felfelé nyomják a pályázók. Sőt többen is azt prognosztizálják, hogy a tender először eredménytelen lesz, s a város - mivel gyorsan kell a pénz - másodjára kénytelen lesz engedni. Ezt a hipotézist erősíti, hogy Pécs 2008-ra 4,1 milliárd bevételt tervezett ingatlaneladásból, ezért, ha második körben enged a közgyűlés 20 százalékot az 5,2 milliárdos árból, akkor még hozza a tervet. Egy pécsi beruházási szakember arra figyelmeztet, hogy a csomag vevője monopolhelyzetre tesz szert, hisz övé lesz Pécs szinte valamennyi fejlesztési célú területe.

Tóth Bertalan, Pécs alpolgármestere - aki előterjesztője volt a csomagban történő meghirdetésnek - a fenti aggályokat nem kezeli le, ám hangsúlyozza, hogy amikor a város hét ingatlant együtt dob piacra, akkor nem csupán pénzhez akar jutni, hanem Pécsre szeretne csábítani tőkeerős, a fejlesztési projektekben jártas pályázókat. A szocialista városvezető azt mondja, hogy ez a pályázat akkor lesz sikeres, ha mind a hét területen milliárdos fejlesztéseket generál. Az alpolgármester ígéri, hogy a közgyűlés nem fog engedni a meghirdetett árból, mindamellett, ha a tender sikertelen, akkor az önkormányzat megpróbálkozhat az ingatlanok egyenkénti értékesítésével.

Szólóban senkinek sem kellett a magasház