A magyar Képíró Sándor, egykori csendőrtiszt a harmadik, Zentai Károly (Charles Zentai) jelenleg Ausztráliában élő volt magyar katona a hetedik a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ listáján, amelyet a második világháború után büntetlenül maradt, feltételezett háborús bűnösökről készített.
Mi tart ennyi ideig? - a Wiesenthal Központ bírálja a Képíró-ügyben Magyarországot
A Simon Wiesenthal Központ bírálta szerdán a volt kommunista országokat, amiért keveset tesznek náci bűnösök felkutatásáért, s e feladat "kudarcával" kapcsolatban Magyarországot is megemlítette - tájékoztatott a német AFP hírügynökség.
"A posztkommunista országok többsége ma éppúgy, mint tegnap, egyáltalán nem hajlandó büntetőeljárást indítani volt náci bűnözők ellen" - állapította meg a központ az idei, kilencedik éves jelentésében az AFP szerint.
A központ különösen nagy csalódottságát hangoztatta amiatt, hogy a magyar igazságügyi hatóságok képtelenek gyorsan bíróság elé állítani Képíró Sándort, aki a vád szerint 1942 januárjában Újvidéken részt vett mintegy 1300 zsidó, roma és szerb civil megölésében, és gyanúsítható, hogy részt vett újvidéki zsidók Auschwitzba deportálásában.
Képíró Sándor a háború után évtizedekig Argentínában élt, 1996-ban visszatért Magyarországra. Az ügyészség 2007 márciusában nyomozást indított Képíró ügyében polgári lakosság elleni erőszak bűntettének gyanújával, de az eljárás még nem zárult le. Képíró Sándor felelősségre vonását többször szorgalmazta Efraim Zuroff, a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ igazgatója.
A Gradjanski List című újvidéki újságban megjelent interjúban az igazgató arra szólította fel a magyar ügyészi szerveket, hogy emeljenek vádat a Budapesten élő 93 éves férfi ellen. Szerinte azok a dokumentumok, amelyeket a szerb hatóságok magyar partnereiknek átadtak, bizonyítják, hogy Képíró Sándor bűnös. Ha nem állítják hamarosan bíróság elé, fennáll a veszélye annak, hogy magas kora miatt elkerüli a felelősségre vonást - mondta Efraim Zuroff, akinek az a benyomása, hogy Magyarország nem akarja Képíró felelősségre vonását.
"A posztkommunista országok többsége ma éppúgy, mint tegnap, egyáltalán nem hajlandó büntetőeljárást indítani volt náci bűnözők ellen" - állapította meg a központ az idei, kilencedik éves jelentésében az AFP szerint.
A központ különösen nagy csalódottságát hangoztatta amiatt, hogy a magyar igazságügyi hatóságok képtelenek gyorsan bíróság elé állítani Képíró Sándort, aki a vád szerint 1942 januárjában Újvidéken részt vett mintegy 1300 zsidó, roma és szerb civil megölésében, és gyanúsítható, hogy részt vett újvidéki zsidók Auschwitzba deportálásában.
Képíró Sándor a háború után évtizedekig Argentínában élt, 1996-ban visszatért Magyarországra. Az ügyészség 2007 márciusában nyomozást indított Képíró ügyében polgári lakosság elleni erőszak bűntettének gyanújával, de az eljárás még nem zárult le. Képíró Sándor felelősségre vonását többször szorgalmazta Efraim Zuroff, a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ igazgatója.
A Gradjanski List című újvidéki újságban megjelent interjúban az igazgató arra szólította fel a magyar ügyészi szerveket, hogy emeljenek vádat a Budapesten élő 93 éves férfi ellen. Szerinte azok a dokumentumok, amelyeket a szerb hatóságok magyar partnereiknek átadtak, bizonyítják, hogy Képíró Sándor bűnös. Ha nem állítják hamarosan bíróság elé, fennáll a veszélye annak, hogy magas kora miatt elkerüli a felelősségre vonást - mondta Efraim Zuroff, akinek az a benyomása, hogy Magyarország nem akarja Képíró felelősségre vonását.
A jelenleg 93 éves Képíró Sándorral szemben az a vád, hogy részt vett 1942 januárjában Újvidéken több mint ezer zsidó, roma és szerb civil megölésében. Képíró tagadja a vádat. A háború után évtizedekig Argentínában élt, 1996-ban visszatért Magyarországra. Jelenleg vizsgálat folyik ellene.
Zentai Pétert azzal gyanúsítják, hogy harmadmagával megölte 1944-ben Balázs Péter zsidó fiatalembert Budapesten, mert az nem viselte a sárga csillagot. Zentai is tagadja a vádat, és jogi küzdelmet folytat az ausztráliai igazságszolgáltatás fórumain, hogy elkerülje Magyarországnak való kiadatását. A magyar kormány 2005 elején kérte Ausztráliától Zentai kiadását.
Akit leginkább keres a Simon Wiesenthal Központ: Aribert Heim, az egykori mauthauseni koncentrációs tábor orvosa. Évtizedekkel ezelőtt azt a vádat emelték ellene Németországban, hogy megölte a koncentrációs tábor több száz foglyát. Kevéssel büntetőperének kezdete előtt (1962-ben) eltűnt, holléte azóta ismeretlen.
A lista második helyén álló John Demjanjuk tartózkodási helye ismert. Az Egyesült Államokban él, ahonnan 1986-ban kiadták Izraelnek azzal a gyanúval, hogy ő volt a treblinkai koncentrációs tábor "Rettegett Ivánként" hírhedtté vált őre. Izraelben halálra ítélték, de nem hajtották végre az ítéletet, sőt az izraeli legfelsőbb bíróság 1993-ban hatályon kívül is helyezte, mert úgy látta, hogy alapos kétely merült fel az eredeti eljárásban felhasznált bizonyítékokkal szemben. Demjanjuk visszatérhetett az Egyesült Államokba, ahol 1998-ban visszakapta állampolgárságát. Négy évvel később ismét megvonták tőle az állampolgárságot. Jelenleg kiadatási eljárás folyik az ügyében; ezúttal arról van szó, hogy Németországnak, Lengyelországnak vagy Ukrajnának adnák ki. Az új gyanú szerint ugyanis a lengyelországi sobibóri és majdaneki, majd a németországi flossenburgi tábor őrei közé tartozott.
Negyedik helyen áll a listán a jelenleg Ausztriában élő Milivoj Asner, a második világháború alatti horvát fasiszta bábállam rendőrségének parancsnoka, aki a vád szerint tevékeny szerepet játszott szerbek, zsidók és cigányok százainak koncentrációs táborba hurcolásában. Horvátország kérte kiadatását, de az osztrák hatóságok megtagadták. Arra hivatkoztak, hogy rossz egészségi állapota alkalmatlanná teszi az idős vádlottat a bírósági eljárásban való részvételre.
A lista első tíz helyén szereplő további nevek a felsorolás sorrendjében: Soeren Kam volt SS-tag, akit egy újságíró meggyilkolásával vádolnak Dániában, Heinrich Boere, a Waffen-SS (az SS katonai szárnya) volt tagja, akit három holland civil megölésével vádolnak, az észt állampolgárságú Mihail Gorskov, a Gestapo náci állambiztonsági rendőrség volt tolmácsa és nyomozója, a jelenleg Németországban élő litván Algimantas Dailide, aki a vilniusi belbiztonsági rendőrség tisztje volt a balti állam náci megszállása alatt és a Venezuelában élő Harry Mannil, aki az észt politikai rendőrségnél dolgozott a náci megszállás idején, és a vád szerint részt vett zsidók százainak megölésében. (MTI)
